“Változik a helyzet. (…) Nagyon leegyszerűsítve így hangzik: a jövőben inkább kenyérre költenek az emberek, mint könyvre” – aggodalmaskodik Kuczka Péter a vezércikkben. Aztán figyelmeztet, egyre több vállalkozás kap kiadói jogot, ami a megjelenő művek színvonalának felhígulásához vezethet. Pedig hol vagyunk még a rendszerváltástól!

Erős közepes a lapszám, továbbra is vegyes témákról olvashatunk benne. Talán csak Joan Aikentől az Aki látta a kötélmutatványt és Lucius Shepard-tól A jaguárvadász emelkedik ki.

A komikus(nak szánt) borítót Merczel Péter alkotta – a csúzliból rakétát kilövő küklopsz-macska a legérdekesebb. Az első borító belső oldalán egy képkocka a When Worlds Collide című filmből, a rendező Máté Rudolf (Rudolph Maté), a producer Pál György (George Pal). Hátul Kolonics István rajza látható.

Az ár mit sem változott, 28 forint.

A lapszám írásai:

Leigh Brackett: Rhiannon kardja (harmadik, befejező rész)

The Sword of Rhiannon. Regényrészlet, 1953. Gáspár András fordítása. Gábor József illusztrációi. Carse nem így tervezte: akaratán kívül bekerül Sark, Ghondor és Caer Dhú konfliktusába, sodorják az események – csak abban bízhat, hogy a tudata mélyén elrejtőzött Rhiannon újra átveszi fölötte a hatalmat, és megmenti… Hatásos, bár kicsit túl gyorsan pörgő lezárás. Valahogy az egész inkább egy filmforgatókönyv, mint teljes értékű regény. 4/5.

Alain Dorémieux: A labirintus

Le labyrinthe. Novella, 1981. Szirányiné Pálffy Gabriella fordítása. Boros Zoltán, Szikszai Gábor illusztrációi. Sötét börtöncellában ébred, őrök viszik a fekete maszkos bírók elé, akik arra ítélik, hogy egy szörnyetegekkel teli útvesztőben keresse a kijáratot, míg el nem ájul – de amikor felébred, kezdődik minden elölről… Nem tűnik különösebben gazdaságosnak a büntetés végrehajtása, de elég ijesztő, az biztos. 3/5.

Joan Aiken: Aki látta a kötélmutatványt

The Man Who Had Seen the Rope Trick. Novella, 1976. Kemény Dezső fordítása. Visnyei Ilona illusztrációi. Mr. Ollendod Indiából tért vissza a lepukkant szállodába, holmijai között varázslatos holmikkal, hihetetlen történeteket mesélve – de lehet, hogy némelyik mégis igaz? Nincs ebben sci-fi, csak varázslat és emberség – meg persze embertelenség. A 91. számban közölt Aiken-írás erősebb volt, de azért ez is hatásos. 4/5.

Vlagyimir Ksionzhek: A dinoszaurusz én vagyok!

Я – динозавр. Novella, 1987. Kállai Tibor fordítása. Rőczei György illusztrációi. Az új tanársegéd már alig várja, hogy az időgép a jurakorba röpítse, és ott dinoszauruszként tapasztalhassa meg az életet – de meglepő lényekkel találkozik, és a visszaútról is új információkat szerez… Legalább két váratlan fordulat van a rövidke sztoriban, és ragyogó a humora (a “degenerátor”-ért pluszpont jár). 4/5.

Vahram Martiroszjan: Golyót a robotnak…

Novella. Földeák Iván fordítása. Harsányi Sándor illusztrációi. Egy halott férfi és egy szétlőtt robot a pszichonarkotikum-szerző hálószobájában – a rendőrség tanácstalan, radikális eszköz kellene az igazság kiderítéséhez… Gibson és Asimov ad randevút egymásnak ebben a szerző és a szereplők neve alapján örmény fantasztikus krimiben, ami számos érdekes ötletet sorakoztat fel, de egy kicsit nehéz követni. 3/5.

MŰHELY

Megkérdeztük… Csernai Zoltánt

Interjú. Beszélgetés az Atleóntisz-sorozat szerzőjével. Egyik első sci-fi olvasmányélményem Az özönvíz balladája volt, de a sorozat többi regényét (Titok a világ tetején, Atleóntisz, Tollaskígyó utolsó visszatérése), plusz a Boldokgságcsinálót is villámgyorsan kivégeztem anno, így kíváncsian vártam az interjút, és nem is okozott csalódást. Ez a rovat idáig szuper – vajon Szentmihályi Szabó Péter a kérdező? Csernai szerkesztette egyébként a tizenkilencedik és huszadik század fordulóján megjelent írásokból válogató novellagyűjteményeket, pl. A rádiumkirályt is. 4/5.

SF-arcképek – Az elátkozott varázsló

Profil. Cholnoky Viktor életművének bemutatása. A bohém jogászhallgatóból lett kitűnő tárcaíró Huxleyt és Orwellt is foglalkoztató témákról írt kitűnő novellákat. 4/5.

Cholnoky Viktor: A tengeri kígyó

Tárca. Komolyan vehető megfigyelők állítják: a legendás állat mégis létezhet – vagy kacsa az egész? Jó példa arra, hogyan kell mértéktartó, mégis érdekes cikkeket írni a huszadik század elejének szenzációhajhász lapjaiban (itt illusztrációként az Aller Képes Családi Lapja szerepel, amit Csernai is olvasott gyerekkorában). 4/5.

Lucius Shepard: A jaguárvadász

The Jaguar Hunter. Novella, 1985. Veres Mihály fordítása. Csanády András illusztrációi. Esteban kényszerhelyzetben van: felesége adósságát csak úgy törlesztheti, ha megöli a közeli elhagyott településen portyázó jaguárt – de az nem közönséges vadállat… A mágikus realizmus gyönyörű példája! Ráadásul hihető életképet fest a nyugati civilizációba kényszeredetten beilleszkedő indián őslakosok mindennapjairól. Sci-fi nélkül sosem adok ötöst, de ez azért ott van a szeren. És Shepard egyébkét egy “rendes” tudományos-fantasztikus író. 4/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Májusi filmbemutató: A Halálosztó

Kritika. A The Terminator bemutatása. Tárgyszerű, a cselekményből azért a szükségesnél újra többet felfedő ismertetés. Rejtély, miért volt képtelen Kóczián János magában tartani a részleteket. Mindenesetre ahogy A bolygó neve: Halálnál, úgy itt sem látta bele a filmbe a későbbi klasszikust, “csak” egy remek iparosmunkával elkészített akciófilmnek imnősítette. 3/5.

Filmhírek

Kritika. Hét sci-fi- és horrorfilm bemutatása. Cherry 2000, Proini peripolos, Made in Heaven, The Hidden, The Nest, The Farm (igazából The Curse), Dark Tower. Nem a legértékesebb válogatás, ebben a hónapban nincs igazi klasszikus. 3/5.

Charles Robert Maturin: A leixlipi kastély

Leixlip Castle. Novella, 1825. Gyáros Erzsébet fordítása. Ámon László illusztrációi. Az ír nemes három lányából kettő szörnyű halált hal, a harmadik nem bízza életét a véletlenre, helyette egy babonás szobalány segítségével, pogány varázslatokkal szeretné megtalálni az igazit… Négy patak találkozásánál kimosott ruha, véres fegyver a fiókban, hazajáró kísértetek… 1988-ban ez már kevés egy hatásos horrorhoz. 3/5.

Weinbrenner Rudolf: Komputervész

Novella. Gábor József illusztrációi. Bár felettesei nem engedélyezték, Hilbert, a Katonai Távközlési Kutatóintézet munkatársa munkája mellett egy saját projekten is dolgozik: egy röntgen- vagy gammasugárzást használó, mindenen áthatoló kommunikációs rendszert fejleszt ki, felcsempészi egy kilövés alatt álló műholdra, ahonnan az néhány percig olyan üzenetet sugároz, ami számítógépről számítógépre terjed… És amikor a Scientific Americanben leírt CRAB nevű algoritmus (gyakorlatilag egy vírus) sikeresen megfertőz minden rendszert az energia- és vízszolgáltatástól a közlekedésen át a bankokig, akkor jön rá, hogy ez nem volt túl jó ötlet. Ez a posztumusz Weinbrenner-novella sajnos rettentő naiv. 3/5.

Kate Wilhelm: O homo, o femina, o tempora

O Homo, O Femina, O Tempora. Novella, 1985. Damokos Katalin fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. Judson ellenőrizte számításait: egyre lassul az idő, Dukweiler szerint viszont gyorsul, a kollégák véleménye megoszlik – még szerencse, hogy felesége, Millie mellette áll… És kilenc hónap ezután is kilenc hónap lesz. Létezik lefegyverző egyszerűségű érvelés! 3/5.

Rafal A. Ziemkiewicz: A patkányok ura

Władca szczurów. Novella, 1987. Pálfalvi Lajos fordítása. Boros Zoltán, Szikszai Gábor illusztrációi. Lehet, hogy Nayren, a bolygó élete lassan káoszba fullad, de Min csak egy gárdista, aki parancsot teljesít – és most az a parancs, hogy fogja el az ellenállás felszín alatt bujkáló vezetőjét, a Patkányok Urát… Jól megépített világ, bár a szereplők és a fordulatok kissé sablonosak. 4/5.

A kincsvadász

Rejtvény. Három feladatból álló, összetett kerestztrejtvény. Méghozzá nyereménnyel! Nekem kicsit testidegennek tűnik, de túlságosan purista vagyok. 3/5.

V. Nagy Zsuzsanna: Öltözzünk meztelenre!

Novella. Visnyei Ilona illusztrációi. Dany kezdte, aztán Marilyn visszavágott, és most tombolva gyanúsítják egymást hűtlenséggel, amit tegnap, a múlt héten, tavaly követett el ellenük a másik… de a vezérlőben lecsillapodnak az indulataik. Csőbe húzós a sztori, és szuper a csattanó! 4/5.

J. H. Rosny aîné: Mary kertje

Le jardin de Mary. Novella, 1895. Naszvadi Gábor fordítása. Visnyei Ilona illusztrációi. Mary haldoklik, és utolsó pillantását a csillagos égre, az ő kertjére szeretné vetni a háztetőn lévű üvegfalú csillagvizsgálóból. Szomorú, szép történet, akár még igaz is lehet. De azért a csillag nem egyenő a sci-fivel. 3/5.