A párhuzamos világokról szóló szerkesztőségi cikket nem követi hasonló tartalmú tematikus szám, az írások témája most is vegyes. Viszont a színvonal igazán magas, nekem különösen tetszett Ray Bradburytől Az űrhajós és Dévényi Tibortól a Samu (vagy inkább SAMU).

Folytatódik a Rhiannon kardja, rövid értékelést olvashatunk A bolygó neve: Halálról, és egy korábbi gyakorlatot felelevenítve kezdő írók novellái olvashatóak a 3. 2. 1. 0. START! rovatban. Kiemelkedik még a Nemere-interjú és Kate Wilhelmtől a nem annyira sci-fi Sárkánymagvak.

A címlapot ezúttal Ámon László kapta, belül Irving Pichel Destination Moonjának egy (sajnos fekete-fehér) képkockája, valamint ismét csak Ámon László rajza látható. Az ár 28 forint.

A lapszám írásai:

Leigh Brackett: Rhiannon kardja (második rész)

The Sword of Rhiannon. Regényrészlet, 1953. Gáspár András fordítása. Gábor József illusztrációi. A gályarabként sínylődő Carse egy váratlan húzással átveszi a hatalmat a hajó fölött, majd a felszabadított rabokkal a Tengeri Királyok népéhez indul – de közben kétségei támadnak, valóban saját erejéből aratott-e sikert… Jók a fordulatok, érdekes a gazdag, sok fajból álló világ, bár kevés szereplőt sikerül igazán komplex módon ábrázolni – persze lehet, hogy ez nem is volt cél. 4/5.

Joseph Sheridan Le Fanu: A Vörös Ház ostroma

Ghost Stories of the Tiled House. Novella, 1861. Gyáros Erzsébet fordítása. Ámon László illusztrációi. A ház frissen beköltözött tulajdonosai és a személyzet tagjai hangokat hallanak és egy testetlen, pufók kezet látnak, amint kívülről kaparássza és döngeti az ablakokat és ajtókat – amikor óvatlanul nyitva hagyják a a bejáratot, elszabadul a pokol… Misztikus kísértettörténet, jól megírva, de a science fiction tartalom egyenlő a nullával. Le Fanu nyilván óriási sztárnak számított a vámpírtörténeteivel. Sok neve volt, a Joseph az igazi. 3/5.

MŰHELY

Megkérdeztük… Nemere Istvánt

Interjú. Beszélgetés a népszerű sci-fi- és kalandregények rendkívül termékeny írójával. Informatív,a kényes kérdéseket (mennyiség vs. minőség, a szakmai elismerés hiánya, áltudományos művek) sem kerülő interjú. Különösen tetszett Nemere munkamódszerének leírása, a tizennégy órás munkanapok brutálisnak tűnnek. 4/5.

Urbán László: SF arcképek – Herczegi víziók

Profil. A Horthy-rendszer “írófejedelmének” bemutatása. Alapos, egyben színes, érdekes leírás, plusz az életmű korrekt értékelése. Említi a 35. lapszámban közölt “A jövő század novellájá”-t és az 1942-es magyar időutazós filmet, a Szíriuszt (Karády Katalin, anyone?). 4/5.

Schuminszky Nándor, Magyari Béla: Űrhajók, űrrepülőgépek a jövő évezred elején

Tanulmány. A cikk írásakor használatban lévő, valamint tervezés alatt álló hordozórakéta- és űreszköz-típusok áttekintése. Újrafelhasználhatóság, méretgazdaságosság, a személyzet mentése vészhelyzet esetén – praktikus kihívások. Említi (név nélkül) a soha el nem készült európai Hermes és az összesen egy személyzet nélküli repülést teljesített szovjet-orosz Buran űrrepülőgépeket is. 4/5.

Ray Bradbury: Az űrhajós

The Rocket Man. Novella, 1951. Gálvölgyi Judit fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. Három hónap az űrben, három nap othon, hosszú évek óta – a felszínen működik, de igazából az űrhajós, a felesége és a fia is szenved… Viselkedésminták, kapcsolatok mélységesen emberi bemutatása egy tízéves fió szemével. Megkönnyeztem. 5/5.

Jules Verne: A villamos nő

Novella. A rég látott barát elmeséli, hogy megnősült, de nem teljesen boldog: felesége száraz időben statikus elektromossággal töltődik fel, és folyton megrázza férjét – mindez nem derült ki korábban, mert megismerkedésüktől házasságkötésükig folyton esett… Viszont a férj a folyamatos elektrosokk hatására kigyógyult a reumájából. Ami az írást illeti, se eredeti cím, se fordító. Némi kutatás után azt találtam, hogy a magyar szöveg valóban megjelent, méghozzá 1893-ban, a “Magyar Dekameron – Külföldi írók, V. kötet”-ben, de valószínűleg tévesen tulajdonítják Vernének, mert az író életművében nincs ilyennek nyoma. Egyébként szellemes kis sztori, különösen tetszik az ötlet, hogy amikor öt, a maga módján csúnya leányt egymásra fényképeznek, az eredmény gyönyörű anyjuk képét adja ki. 3/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Áprilisi filmbemutató: A bolygó neve: Halál

Kritika. A nyolcadik utas: a Halál várva várt folytatásának bemutatása. Kvantum-entanglement révén sikerült elérnem, hogy Kóczián ne árulja el a teljes cselekményt! A rövid értékelés fő (és időközben nagyrészt megdőlt) megállapítása, hogy a film “profi módon megcsinált, szórakoztató akciófilm (…), de (…) a maga nemében szinte tökéletes, és azóta már klasszikusnak számító első résszel nem veheti fel a versenyt”. 3/5.

Kóczián János: Egy hasznos sci-fi filmlexikon az NSZK-ból

Kritika. Ronald M. Hahn és Volker Jansen Lexicon des Science Fiction Films című könyvének bemutatása. Részletes ismertető a rendkívül hasznosnak és alaposnak tűnő filmlexikonról. Nekem főleg a kettős kategóriarendszer tetszik, úgyis keresek valami ilyesmit a bloghoz. 4/5.

Filmhírek

Kritika. Kilenc sci-fi- és horrorfilm bemutatása. Nightflyers, Spaceballs, Prince of Darkness, Stranded, The Lost Boys, The Running Man, Et skud fra hjertet, The Time Guardian, The Monster Squad – elég vegyes a felhozatal, de azért a Spaceballs, a Prince of Darkness, a The Lost Boys és a The Running Man a maguk nemében klasszikusok. 4/5.

3. 2. 1. 0. START!

Kovács Attila: Negyvenesek paradicsoma

Novella. Visnyei Ilona illusztrációi. Gelrick nem tudja, hogyan, mikor és miért került a szűk hengerbe, a sárga, zöld és piros étkezés és a rendszeres forgolódás ritmusa határozza meg létezését, no meg a beszélgetés a szomszédaival – aztán egyszer csak rájön, hogyan nyissa ki cellája oldalát… Azta, a Mátrix egyik jelenetének, Neo felébresztésének akaratlan előhangja! Mondjuk sokkal pesszimistább. Jó nyitány itt a pályakezdő írók sorozatában. 4/5.

Koch György: A próféta

Novella. Visnyei Ilona illusztrációi. Az öregember elbarikádozta magát és fiát, azzal fenyegetőzik, hogy megöli a gyereket, ha nem beszélhet a rendőrkapitánnyal – méghozzá arról, hogy az emberiségnek azonnal el kell repülnie egy másik bolygóra, mert a Földet áradás pusztítja el… És persze az egész csak álom – vagy mégsem? Ügyes, és hatásos (bár kiszámítható) a vége. 3/5.

Vásárhelyi Lajos: A Monolit

Novella. Visnyei Ilona illusztrációi. A felderítők egy köves bolygón pillantották meg a Monolitot, és olyan megmagyarázhatatlan érzéseket indítottt el bennük az élmény, hogy azóta is keresnek valamit – a Kapitány például kisgyermekek arcában… Zsoldos Péter-inspiráció és erős Solaris-utánérzés, kissé pozitívabb végkicsengéssel. 3/5.

Kis Zoltán: Az AIDS-ének

Novella. Visnyei Ilona illusztrációi. Az AIDS oka, hogy a Titkos Hatalom által bekapcsolt neutrínósugárzás módosította egy brooklyni strici, Archibald Thurmer génjeit, ő magára haragította Neau Jawkh alkirályát, az pedig apró részecskékké robbantotta őt – így terjedt el a betegség a világon. Áthallásos Megváltó-történet a Patient O (vagy 0) főszereplésével, inkább taszító, mint humoros ötletekkel (“Nagy Ánusz Könyvtár”). 3/5.

Wágner B. György: Nosztalgia-viadal

Novella. Visnyei Ilona illusztrációi. A McTahaty és a Tellick házaspár szomszédok, és folyamatosan azon vetélkednek, ki vett részt egzotikusabb nyaraláson: lakótelep, barlang az őskorban, majomcsorda az ember megjelenése előtt… Alcím: “láncSam” nem értem. De a sztori vicces, főleg a beszélő nevek, no meg a (nem) működő szocializmust nem is annyira rejtve kritizáló lakótelepi üdülés (“egyszer sikerült felférni egy buszra”). A végén az AIDS behozása a sztoriba nekem fura. 4/5.

Imre Attila: Az ítélet

Novella. Visnyei Ilona illusztrációi. A hallgatag öregember egy ártalmatlannak tűnő újságcikk elolvasása után végül elmondja titkát: hajóskapitányként az ő bizonytalansága is hozzájárult egy bajba jutott tengeralattjáró tragédiájához… Sci-fit nyomokban sem tartalmazó történet a felelősségvállalásról és a lelkifurdalásról – lehetett volna hatásosabb, de kissé lapos maradt. 3/5.

Bruce Sterling, Lewis Shiner: Mozart napszemüvegben

Mozart in Mirrorshades. Novella, 1985. Damokos Katalin fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. Rice, Parker és a többiek a jövőből nem akarnak sokat a tizennyolcadik századból: az olajat, pár slágert Mozarttól és egy éjszakát Marie Antoinette-tel… Ez van, amikor az időutazás gazdasági vállalkozás, a résztvevők skálája pedig a naiv emberbaráttól a gátlástalan gazemberig terjed. Sterlinget a Heavy Weatherből és a Gibsonnal közös The Difference Engine-ből már ismertem, Shinerről viszont eddig nem hallottam. 4/5.

Alain Dorémieux: A nagy fekete rák

Le grand crabe noir. Novella, 1981. Szirányiné Pálffy Gabriella fordítása. Győrfi András illusztrációi. Már csak éjjel él, de milyen élet ez: alkohol, elhidegülő feleség, a semmibe tartó létezés – és a mellét marcangoló, egyre növekvő sötét rák. Ez sem sci-fi, inkább egy, a valósággal minden kapcsolatát elvesztő férfi szimbolikus kálváriája, egy változat A halál kilovagolt Perzsiából-ra. 3/5.

Joan Aiken: Öt zöld hold

Five Green Moons. Novella, 1961. Kemény Dezső fordítása. Visnyei Ilona illusztrációi. Onil a Marsról érkezett a kis angol városkába, ahol az emberek először angyalnak nézik a szárnya miatt, de aztán megszeretik, egészen addig, hogy míg rá nem jönnek, hogy mindent tud róluk – tényleg mindent… Úgy tűnik, mi sokszor inkább megmaradnánk a boldog bizonytalanságban. Hangulatos írás! Először attól tartottam, hogy a The Man Who Fell to Earth irányába kanyarodik, de jobb volt így. 4/5.

KÖNYVEKRŐL

Mátyás István: A bunker és a város

Kritika. Adam Wisnieski-Snerg A robot című regényének bemutatása. 1973 legnagyobb könyvsikere volt Lengyelországban ez a mű, amiben egy önálló döntésekre is képes robotnak emberek kis csoportját kell megmentenie egy kozmikus katasztrófa után. Jó kedvcsináló az értékelés, bár néha kissé furcsán fogalmaz a kritikus. 4/5.

Trethon Judit: Teremtsünk világot!

Kritika. Nemere István Magnus című regényének bemutatása. A “természetes” és az irányított pánspermia elméletének ismertetésével kezdődik az értékelés, aztán rátér a regényre a jót és rosszat jelképező Magnus és Negat minőségellenőrző körútjára a Föld évmillióin át. 4/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Élni, bármi áron?

Kritika. Adam Hollanek Még egy kicsit élni és Konrad Fiałkowski Homo divisus című regényének bemutatása. Két, a hagyományos sci-fin túlmutató, filozofikus kiadvány a hetvenes évek végéről, mindkettő Nemere fordítása. Én beléjük látom az egy évvel későbbi szükségállapothoz vezető utat, a kritikus ezt nem említi. 3/5.

Galaktikus szerkesztői üzenetek

Szerkesztői üzenetek. Gáspár Imre illusztrációi. “Kéziratot nem őrzünk meg, nem küldünk vissza, és nem olvasunk el!” Szellemes, bár a célját nem teljesen értem: görbe tükör, vicces figyelmeztetés az “igazi” jelentkezők elriasztására? D. (gondolom, Dévényi) Tibor: “Korábbi, egyetlen tőmondatból álló regényét tanácsunkra két mellékmondattal próbálta trilógiává bővíteni” – ez szellemes. De “A(szimov) Izsák”-nál ez mintha már kicsit erős lenne: “A harmadik (sörös) alapítványról szóló tetralógiáját (b)irodalmi szempontokból nem közölhetjük.” 3/5.

Dévényi Tibor: Samu

Novella. Közeledik a nagy nap, amikor a Semi-Associative Memory Unit, azaz SAMU, a leginkább prézlis szilvásgombócnak tűnő első magyar “biokomputer” a Főnökség előtt bizonyítja helyzetelemző és tervező képességeit – váratlan eredménnyel… Kilenc oldalas Dévényi-novella! Mondjuk van benne egy kis csalás, mert folyamatábrától asszociációs listákig sok minden van benne, de legfőképpen a késő szocializmus maró kritikája. SAMU végül nem azt mondja, hogy negyvenkettő, de a csattanó jobban illik a hazai viszonyokhoz. 5/5.

Kate Wilhelm: Sárkánymagvak

The Dragon Seed. Novella, 1985. Damokos Katalin fordítása. Horváth Ákos illusztrációi. Cory kicsit lassú, de a növényei gyönyörűek, mert mindig megérzi, milyen lesz az idő – az emberi kapcsolatokkal viszont már nem boldogul ilyen jól… Ha a Galaktika címlapján nem az állna, hogy “tudományos-fantasztikus folyóirat”, hanem az, hogy “irodalmi folyóirat”, akkor erre az írásra ötöst adtam volna. Mélyen emberi, szép történet, de semmi sci-fi nincs benne, sárkánymagvak ide vagy oda. 4/5.