Újabb vegyes lapszám, amiben a “nem fikciós” vagy “tárgyirodalom” viszi a prímet: egy nagyszerű Lem-interjú; a lengyel író remek képzeletbeli könyvajánlója, Az emberiség egy perce; a Starlog folyóirat bemutatása. De akad itt jól sikerült posztapokaliptikus regényrészlet fantasy-beütésekkel, meg egy újragondolt Mars-sztori is.

A nem túl érdekes borító Hársfai László munkája, belül egy jelenet a Fritz Lang-féle Metropolisból és egy rajz a következő számból – bár a művész neve itt kimaradt, Gábor Józsefről van szó.

A lapszám ára továbbra is huszonnyolc forint.

A lapszám írásai:

Andrej Sztoljarov: A furcsa ember

Странный человек. Novella, 1984. Veperdi Gábor fordítása. Gábor József illusztrációi. Az eldugott szibériai iskolából egymás után kerülnek ki az elképesztő elméleti tudással rendelkező gyerekek, mind Zirjanov tanítványa – de ki is ő valójában, és mi köze a falu fölött elégő műholdakhoz? Az akció kevésbé érdekes, a szovjet mindennapok annál inkább. És persze könnyű az értelmiségiek szocializmusbeli lehetőségeire általánosítani. 4/5.

Fitz-James O’Brien: A Csodakovács

The Wondersmith. Novella, 1859. Gyáros Erzsébet fordítása. Ámon László illusztrációi. Herr Hippe azt szeretné, ha minden gyerek az ő fából készült játékkatonáit kapná karácsonyra – apró gyilkosokat méregbe mártott hegyű karddal… Rasszista felhangok, eltúlzott érzelmek (főleg sötét gonoszság és ártatlan szerelem), és semmi sci-fi. Egy fabábu, amit egy gonosz lélek mozgat, még nem robot. Döbbenet, hogy ilyen írás jelent meg a Galaktikában. 2/5.

MŰHELY

Megkérdeztük… Zsoldos Pétert

Interjú. Beszélgetés az A Viking visszatér, a Távoli tűz, az A feladat szerzőjével. A (névtelen) riporter jó kérdéseket tesz fel, az író pedig őszintének tűnően válaszol. Persze van egy kis marketingíze is a dolognak, Zsoldos ebben az évben kap Galaktika-díjat, és a következőben kiadja a Viking-trilógia záró darabját – de ennyi belefér. 4/5.

SF arcképek: Szomaházy István

Profil. Urbán László fordítása. A 19. század végén népszerű író és társasági ember életútjának és főbb műveinek bemutatása. Ez az írás abba a törekvésbe simul bele, hogy mindenáron ki lehessen mutatni: a sci-fi komoly irodalmi előképekkel rendelkezett Magyarországon. A jellemzés alapján azonban Szomaházy, akinek “művei halála után rekordsebességgel tűntek el a nemzeti tudatból”, sem igazán jelentős író nem volt, sem pedig a tudományos fantasztikum élharcosa – inkább csak eljátszott a zsánerrel. 3/5.

Nemere István: A hülyeség kincsestára, avagy Lem véleményei a sci-firől és másról

Kritika. Stanisław Bereś Rozmowy ze Stanisławem Lemem (Beszélgetések Stanisław Lemmel) című interjúkötetének bemutatása. Részletes ismertető a regényméretű interjúkötetről, rengeteg Lem-idézettel. Ezek a kiragadott mondatok nem igazán alkalmasak a sci-fi iránti rajongás felkeltésére és megerősítésére: a lengyel filozófus-író mélységesen kiábrándult a műfajból, annak 99%-át (közte jó néhány saját korai regényét is) konkrétan szemétnek tartja. Minden mondata telitalálat és egyben túlzás is. Művei filmadaptációival szemben különösen kritikus, Tarkovszkij nagyon kihúzta nála a gyufát. Egy NSZK-s megfilmesítési kísérletnél pedig orbitális díjat kért, és az elképedt producerrel közölte: “ez nem honorárium lesz, hanem fájdalomdíj. Hisz tudtam, hogy rettenetesen el fogják rontani.” 5/5.

Luigi Naviglio: Csillagok cigánylánya

Zingarella delle stelle. Novella, 1979. Liktor András fordítása. Fujkin István illusztrációi. A Fekete Herceg csapatai felmorzsolódtak a Kilenc Nap Urának seregével vívott harcban, két túlélő próbál eljutni a bázisra, de reménytelennek tűnik a próbálkozásuk, amíg egy szüleit elvesztett cigánylány önzetlenül nem segít nekik… Elfogadásra tanító érzékenyítő tanmesének, háborúellenes kiáltványnak tűnik a novella, de inkább a kritikus gondolkodás mellett, a propaganda agyatlan elfogadása ellen érvelő történet ez. Csodálatos az olasz nyelv, a cím kimondása szinte érzéki gyönyört okoz. 4/5.

KÖNYVEKRŐL

Szentmihályi Szabó Péter: Asimov professzor magyaráz

Kritika. Isaac Asimov A robbanó napok című könyvének bemutatása. A Hold tragédiája volt az első nem fikciós (tárgyirodalmi?) Asimov-könyv, amit tizenévesként olvastam. Emlékszem, először kicsit csalódott voltam a kalandok hiánya miatt, de rájöttem, hogy ez is van olyan érdekes, mint az Én, a robot, csak másképp. Az itt értékelt ismeretterjesztő könyv is jó lehet! 4/5.

Trethon Judit: A Hold és a Nap lakosai

Kritika. Urbán László Halhatatlan holdlakók című könyvének bemutatása. Nyúlfarknyi ismertető, jöhetett volna több idézet. Pluszpont a “pislonc”-ért. 3/5.

Dani Tivadar: Énkettőzés génmanipulációval

Kritika. Lőrincz L. László Üvöltő bika című regényének bemutatása. A kritika tárgya, a Lőrincz L.-művek sorába a leírás alapján jól illeszkedő regény a többihez hasonlóan valószínűleg tetszett a rajongóknak. Dani Tivadar értékelése azonban elkövet egy, a Galaktikában sajnos borzastóan gyakori hibát: az utolsó fordulatig elmeséli a teljes cselekményt. Legalább kitenne egy “spoiler alert”-et. 2/5.

Stanisław Lem: Az emberiség egy perce

Jedna minuta. 1984. Révai Gábor fordítása. Magyar Mihály illusztrációi. A One Human Minute című, a valóságban nem létező könyv bemutatása. Lem egész sor kritikát írt képzeletbeli kiadványokról (a Galaktika 74. számában már megjelent a 21. század fegyverrendszereit ismertető “mű” értékelése). Az itt olvasható szöveg is csillogóan intelligens, ironikus és egyben eléggé kiábrándult. 4/5.

Hírek

Hírösszefoglaló. Frankfurti Könyvvásár, NDK-s sci-fi írók az NSZK-ban, Lem, Vonnegut, Clarke, Asimov – újdonságok a tudományos-fantasztikus irodalom világából. Lényegtelen információk bő lére eresztve, fontos fejlemények egy mondatban – teljes aránytévesztés. 2/5.

Czakó Gábor: A Sárkánymocsár Ura

Regényrészlet. Magyar Mihály illusztrációi. Hóúr, Rika, Imus és a hozzájuk csapódó Bak menekülnek a mókok elől, és ideiglenesen menedéket találnak a Gombák Ura barlangjában… Remekül megrajzolt posztapokaliptikus világba ugrunk fejest, egy kicsit túl sok az érthetetlen és megmagyarázatlan dolog, de a teljes regényből biztosan több minden kiderül, mint ebből a rövid részletből. Szuper a mai Hollywood gyakorlatát idéző rekombinációs filmkészítés leírása. A gombákról a “The Girl with All the Gifts” című film jut eszembe. 4/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Márciusi filmbemutatók: Kairó bíbor rózsája, Az utolsó csillagharcos, Szeretem a denevéreket

Kritika. Ámon László illusztrációi. Három meglehetősen különböző sci-fi és fantasztikus film bemutatása. Szokás szerint részben elszpojlerezett leírásokat olvashatunk, de igazából rendben vannak. 3/5.

Szilágyi G. Gábor: A magyar Frankenstein

Kritika. Pethes Sándor és a Juuujj! Nem kell megijedni című film bemutatása. A színész, ha nem is legenda, de nagy név volt. Az 1941-ben megjelent, a leírás alapján leginkább egy korai Horrorra akadtam-elődnek tekinthető rövidfilm viszont biztosan nem tartozott a meghatározó munkái közé. 4/5.

Szilágyi G. Gábor: A sci-fi univerzum lapja

Kritika. A Starlog folyóirat bemutatása. A Star Trek sorozathoz szervesen kapcsolódó sci-fi folyóirat ismertetését Magyarországon nem lehet in medias res elvégezni. A kritika szerencsére felvállalja a teljes “univerzum” bemutatását a tévésorozattól a könyveken át az eseményekig és a rajongói hálózatig. Az nem meglepő, hogy a szerző forrásai nem teljesek, mindenesetre hozzájutott egy fél év összes lapszámához, és azokból extrapolál a teljes folyóiratra, de ezt ügyesen csinálja. 5/5.

Gardner Dozois, Jack Dann, Michael Swanwick: A Mars istenei

The Gods of Mars. Novella, 1985. Veres Mihály fordítása. Minden kész a leszállásra, de homokvihar tombol a Marson – amikor végre elül, az űrhajósok nem a vörös bolygó megszokott felszínét látják… Klasszul felépített történet, kis Siló-vibe a végén, némiképpen szükségtelenül kijátszott bőrszín-kártya. Remek novella, de fogalmam sincs, hogyan képes három szerző összedolgozni egy ilyen viszonylag rövid anyagban. 4/5.

Hayford Peirce: A posta mindenek fölött

Mail Supremacy. Novella, 1975. Árokszállásy Zoltán fordítása. Szikszai Gábor illusztrációi. Minél távolabbról jön egy levél a New York-i Grand Central melletti irodába, annál hamarabb odaér: Brooklynból hét nap múlva, Tahitiről már két nap múlva – a cégvezető eltűnődik, mi lenne, ha csillagközi távolságokkal is tesztelné ezt a jelenséget… Abszurd, de vicces gondolatkísérlet. Pluszpont jár a logarléces határértékszámításért. 4/5.

Scott Sanders: Anatómiaóra

The Anatomy Lesson. Novella, 1981. Köteles Gyöngyi fordítása. Jenkovszky Iván illusztrációi. Már minden csontvázat kikölcsönöztek az anatómiaszertárból, mire az orvostanhallgató odaért, most be kell érnie az utolsó ládával, amiben kicsit furák a csontok… Remek kis sci-fibe oltott testhorror-kezdemény, beférne az Outer Limitsbe. 3/5.