Nagyszerű novellák találhatók a számban, kiemelkedik Greg Beartől a Vérzene (Blood Music) és Phyllis Gottliebtől a Tauf Alef, de Brunnertől A védőszent és Ziemkiewicztől A bázis is remek.

Az előző számban beharangozott, Weinbrenner Rudolfról megemlékező írás mindössze nyolc sorból áll, de legalább jó helyre került: a fent említett Tauf Alef mögé és Weinbrenner saját tanulmánya elé.

Nem is annyira vicces közjáték: az 1987 szeptemberében megtartott Fantasztikus hónap rendezvénysorozat Sci-fi a képzőművészetben című kiállításáról valaki ellopott egy hologramot, a lap most próbálja visszakérni, különben a GBK-tagdíjakból kell kifizetniük az árát…

A Baráti Kör tovább dübörög, sőt, a Galaktika könyvesboltja is hamarosan megnyílik a Belgrád rakparton.

Az infláció a Galaktikában nulla, az ár még mindig 28 forint.

A lapszám írásai:

John Christopher: Egyetlen fűszál se… (harmadik rész)

The Death of Grass. Regényrészlet, 1956. Fencsik Flóra fordítása. Rőczei György illusztrációi. A csapat megérkezik a völgybe, de már ott nem David irányítja a dolgokat – Johnnak így nehéz döntéseket kell meghoznia… A befejező rész visszahozza a kezdés lendületét és hatását. A sztori mégsem vesz malevili irányt, befejeződik ott, ahol az elkezdődik. Jól öregedett ez a rövid kis regény! 5/5.

Anatolij Iljin: A kísérlet

Novella. Földeák Iván fordítása. Gábor József illusztrációi. A T-bomba vagy időbomba remek fegyver: egy tíz négyzetkilométeres nevadai területen mindent visszaküld a kétszázötvenmillió évvel ezelőtti múltba, helyette az jelenik meg, ami akkor ugyanott volt – mi is? Szóval ez nem is időutazás, hanem csere! Nagyon sablonos a gonosz amerikai politikusok és katonák ábrázolása. 3/5.

FILM, TV, VIDEO

Novemberi filmbemutató: A halott ember levelei

Kritika. A nukleáris holokausztról szóló szovjet film bemutatása. Remek ismertető a hatásos, de nagyon nyomasztó filmről, aminek a forgatókönyvébe az egyik Sztrugackij, Borisz is beletett némi munkát. 4/5.

Filmhírek

Kritika. Kilenc 1987-ben megjelent sci-fi- és horrorfilm bemutatása. Vegyes a felhozatal, az ismertebb címek: Robocop, The Living Daylights (Bond-film Timothy Daltonnal, amit Halálos rémületben helyett itt még Az eleven szem címen emlegetnek), Superman IV, a kevésbé ismertek: The Gate, Le big-Bang, Kincses sziget az űrben (!), The Kindred, A ház 2, Creepshow 2 (Stephen King-megfilmesítés). 3/5.

Greg Bear: Vérzene

Blood Music. Novella, 1983. F. Nagy Piroska fordítása. Jenkovszky Iván illusztrációi. Vergil Ulam, az öntörvényű kutató intelligens, önmagukat folyamatosan sokszorozó és továbbfejlesztő sejteket injekcióz magába, amelyek lassan átveszik fölötte a hatalmat – barátja, Edward segíteni szeretne rajta, de ő maga és barátnője is veszélybe kerül… Ez az eredeti novella, amit 1985-ben regénnyé dolgozott át a szerző. A sejteket noocitáknak hívja (ez itt hiányzik). Szuper (és szuper ijesztő) a sztori, de érdemes a regényt is elolvasni! 5/5.

Phyllis Gottlieb: Tauf Alef

Tauf Aleph. Novella, 1981. F. Nagy Piroska fordítása. Merczel Péter illusztrációi. Samuel Begelman, a Tau Ceti IV Pardes kolóniájának egyetlen lakója már nagyon öreg, és a Galaktikus Szövetségi Központnak küldött éves ellátmánykérő üzenetéhez évek óta hozzáfűzi, hogy küldjenek hozzá el valakit, aki segít neki békében meghalni – a világegyetemben azonban nincs más zsidó, így a Központ jobb híján egy újraprogramozott bányarobotot indít útnak… Csodaszép írás arról, mit jelent embernek lenni, hinni egy (vagy több) istenben, megtartani a törvényeket, tanítani és tanulni, és végül tisztességben elmúlni. Jó a Gólem-utalás! 5/5.

MŰHELY

Weinbrenner Rudolf: Az a fránya jövőbelátás

Tanulmány. Alkalmasak-e a sci-fi írók arra, hogy – legalább a technikai megoldások esetében – lássák, jelezzék a (közel)jövőt? Nem igazán, és Weinbrunner nagyszerű példát hoz erre, “a húszas-harmincas évek egyik legkedveltebb német SF szerzőjének, Hans Dominiknak” egy 1910-ben íródott cikkét. A a Wright testvérek és Blériot nagy nyilvánosságot kapott repülése, sőt, az első budapesti repülőnap 🙂 után vagyunk, de Dominik kizárólag a léghajó világméretű elterjedéséhez szükséges tudományos, technikai és gazdasági előrelépésekről beszél, az orra előtt lévő repülőgépet meg sem említi. 4/5.

Várkonyi Tibor: Alapítvány

Tanulmány. Az ember világa is véget érhet egyszer – hogyan lehetne összegyűjteni és megőrizni az emberiség által felhalmozott tudást a jövő (nem feltétlenül emberi) civilizációi számára? Ez itt, kérem szépen, egy, a Galaktika folyóirat által indított kezdeményezés arra, hogy az óriási tudásbázis létrejöjjön, és ún. “Fekete Oszlopok” formájában felállításra kerüljön több példányban, a Föld különböző pontjain. Egyértelmű az áthallás az asimovi Alapítvánnyal (és persze a 2001: Űrodüsszeiával), a megvalósítás javasolt módja azonban végtelenül naiv. Ha jól értem, a szerkesztőség más lapokat is megkeresett az ötlettel, kíváncsi vagyok, lesz-e említés a dologról későbbi lapszámokban. 2/5.

Georgij Zsavoronkov: Átlépünk elegánsan a huszonegyedik századba

Tanulmány. N. Sándor László fordítása. Szemelvények a Sztrugackij testvérek életéből és munkamódszeréből a Moscow Newsnak írt exkluzív életrajzuk és más források alapján. Kicsit szedett-vedett írás érdekes információkkal az írópáros első regényének fogadtatásáról, a szereplők megformálásáról és a Sztalker című film születésének körülményeiről (megírták, leforgatták, tönkrement a filmanyag, némi lázongás után újra megírták, de már máshogy). 4/5.

Várkonyi Tibor: Nézőpont kérdése

Novella. Az új Rend elterjesztése lassan halad, a Főnök (más néven a Mester) egyre türelmetlenebb – egy este egyik tanítványa bejelentés nélkül meglátogatja, és leleplezi, hogy a Mester valahonnan “odafentről” utasításokat kap… A tanítvány elárulja őt, kivégzik, de harmadnapra feltámad, és az égbe repül… Hogy került a Műhely rovatba ez az írás? Ott általában elemzések, tanulmányok jelennek meg, ez pedig egyértelműen fikció, kamu dokumentarista keretbe foglalva. Át is írtam a műfaját. 3/5.

Andor György: A macska

Novella. A főhős barátnőjének lakásán óriási perzsamacska jelenik meg, először barátságosan viselkedik, de egyre erőszakosabbá válik, és a farkaskutya is eltűnik… A végén már nem tudni, ki kicsoda a hős-barátnő-macska háromszögben, mikor kinek a szemszögéből látjuk a dolgot, mi valóságos és mi nem. Egy korai “weird” írás, a nemrég elhunyt szerző pedig (remélem, ez nem tiszteletlenség, de) túl sokat nézte a Macskaembereket Nastassja Kinskivel. 3/5.

Clark Darlton: A hiba

Geschichtsstunde. Novella, 1974. Weinbrenner Rudolf fordítása. Fujkin István illusztrációi. Angstrom professzor és csapata a múltba indul: a Golgotára készülnek, időszámításunk szerint 30-ba, de amikor megérkeznek, kiderül, hogy a térbeli mozgást nem kalkulálták bele a tervbe, és a világűrban vannak – az időgép egyirányú, a jövőbe nem mehetnek, de tovább a múltba igen… Könnyű rámondani az ilyen történetekre, hogy a valódi tudományos kísérletek alaposabb tervezéssel valósulnak meg, de aztán elolvassuk vagy megnézzük a Titan magántengeralattjáró sztoriját, és rájövünk, hogy nem feltétlenül. 3/5.

Adalberto Cersosimo: A szél-toroki ütközet

La battaglia di Gola del Vento. Novella, 1974. Kléner Gizella fordítása. Szecskó Tamás illusztrációi. Livian, a Hadak Ura és Loki, a Farkasok vezére életre-halálra összecsapnak a Szél-torok szirtnél – a tét a birodalmi rendszer túlélése. Tiszta fantasynek tűnik, akár a Trónok harcába is beférne – de aztán kiderül, hogy a Farkasok mutánsok, Livian hadvezére, Guntar egy Tükör (korábban Elektronágyú) nevű fegyverrel öli halomra az ellenséget, a Nap kialvóban, ez tehát egy kevésbé sikerült, középkorba süllyedő jövő, hősök pedig nem léteznek többé. 4/5.

KÖNYVEKRŐL

Mátyás István: Az űrkori dalnok meséje

Kritika. Nemere István Terra című regényének bemutatása. Óvatos bírálat: a könyv első fele nem elég akciógazdag, túl sok az expozíció és a leírás. De azért a kritikus “jó szívvel ajánl[ja] olvasásra.” 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: A sci-fi misztikuma

Kritika. Szepes Mária A tibeti orgona című regényének bemutatása. Inkább dicsér, mint bírál a kritika: “Erkölcsös, olvasmányos, fajsúlyos regény ez, mely a misztikus gomolygást is az értelem szolgálatába állítja”. Egy kis irónia kellett volna még bele. 4/5.

Trethon Judit: A világosság fiai és Mózes

Kritika. Hosszú Ferenc A másik írás című regényének bemutatása. Mintha egy olvasmányosabb Ószövetség lenne a könyv, de aztán kiderül, hogy a főszereplő, a szerző névrokona már egy második civilizációt ír le (az első magától elpusztult tízezer éve). Olvasta valaki? Engem a kritika nem villanyozott fel. 3/5.

John Brunner: A védőszent

The Vitanuls. Novella, 1967. Fencsik Flóra fordítása. Viszt György illusztrációi. Dr. Kotivala, akit csak Védőszentnek hívnak a kórházban, ma tölti utolsó műszakját a szülészeten – már csak egyetlen kisfiút kell világra segíteni, de az újszülött szemében furcsa ürességet lát… Rendkívül szellemes és elegáns (bár alapvetően hibás feltételezésre épülő) alapötlet, a különböző értékrendek és kultúrák szuper ütköztetése, kitűnően megrajzolt főszereplő. Az eredeti cím nagyságrendekkel jobb, és teljesen máshová teszi a hangsúlyt, mint a fordítás. 4/5.

Szabó László Róbert: Hörpölin és Hupcihér kalandjai – A térkonstruktőr

Képregény. Szabó László Róbert illusztrációi. A rakomány kibontása szigorúan tilos, de hőseink képtelenek ellenállni a kísértésnek… Ez most kicsit kevésbé szellemes, de a sokféle méretű és alakú Hupcihér azért vicces. 3/5.

Rafal A. Ziemkiewicz: A bázis

Ciśnienie. Novella, 1985. Nemere István fordítása. Eszik Alajos illusztrációi. Ratten pilóta a Rigel First bázison – maga mögött hagyta lázadó földi múltját és szerelmét, itt sem érdekli, ahogy a többiek drogoznak és a helyi benszülött nőkkel kavarnak, az viszont zavarja, hogy alkatrészekkel és fegyverekkel csencselnek, a mocsárban álló bázis megmagyarázhatatlan süllyedésével pedig senki sem akar foglalkozni… Jól kidolgozott sztori, bár az kevésbé tetszik, hogy nem a benszülöttek maguk oldják meg a dolgokat, kell nekik egy emberi vezető… A főhős hiteles, és ahogy a Chumbawamba énekli: “Give the anarchist a cigarette”. 🙂 4/5.

Intergalaktikus bazár

Apróhirdetés. Az olvasók által kínált és keresett sci-fi tárgyú termékek piactere – nemcsak a Galaktika világából. A dolgok jellege nem sokat változott az előző szám óta (azt nem ellenőriztem, hogy vannak-e ismétlődő hirdetések). 2/5.

Jurij Glazkov: A tükörbolygó

Планета-зеркало. Novella, 1986. Bazsó Márton fordítása. Zsigovics Iván illusztrációi. A legnagyobb armada is hiába támadja a bolygót, az pontosan ugyanakkora erőt állít szembe, s a kilőtt rakéták és maguk a hajók is megsemmisülnek – Kruk, a fiatal ezredes trójai faló-akciót javasol… Semmit sem tudunk meg a célba vett bolygóról, csak azt, hogy “nagyon szép és nagyon gazdag” volt. Némi magyarázat, utalás a működésére jólesne. 3/5.