Újabb vegyes szám, a csúcspontot Ray Bradbury egy szokás szerint az olvasót mélyen megérintő elbeszélése jelenti, de Gunn és Edelstein írásai is szuperek. Kapunk egy vicces képregényt, és meglepetésszerűen folytatódik az életjáték.

Gadó János festette a címlapot, Moebius és Viszt György a belső borítókat. Az ár 28 forint.

A lapszám írásai:

Theodore Sturgeon: Nyáhu masinája

Mewhu’s Jet. Novella, 1946. Árokszállásy Zoltán fordítása. Ámon László illusztrációi. Jack nem tudja hova tenni az idegen lényt, aki Nyáhunak mondja magát, letarolta a házuk tetejét, betép az aszpirintól, és van egy ismeretlen működési elvű repülő szerkezete – de Jack kislánya, Molly kitűnően megérteti magát vele… Erősen fel kell függesztenie a realitásérzékét az olvasónak, de ez nem a sci-fi téma miatt van, inkább a sztoriban bemutatott vidéki élet tűnik hihetetlennek. Ilyen alaphelyzetet feltételezve már rég a helyszínen kéne nyüzsögniük a fekete öltönyösöknek. 3/5.

FILM, TV, VIDEO

Kóczián János: Júliusi filmbemutató: Ifjú Frankenstein

Kritika. Gene Wilder horrorparódiájának bemutatása. Végre egy visszafogott, nem annyira a cselekményre, mint inkább a film pozícionálására és értékelésére törekvő Kóczián-írás! Egy érdekes figyelmeztetést is kapunk: a magyar közönség nem feltétlenül látta a korábbi Frankenstein-filmeket, így az azokra vonatkozó utalásokat sem fogja felfedezni. 4/5.

Andrzej Gwórzdz: A science fictionről – másképpen

Kritika. Nemere István fordítása. Agnieszka Ćwikiel Science fiction jako gatunek filmowy című könyvének bemutatása. Érdekes egy ismertető ez, a tárgyalt könyv címét (A science fiction mint filmes műfaj) egyszerűen kihagyta Nemere. A lengyel szerzőnő egyébként fontos megállapításokat tesz: a sci-fi filmet sem a sci-fi irodalom, sem a hagyományos film szabályai szerint nem lehet vizsgálni, helyettük a nézőre gyakorolt hatás a lényeg. 3/5.

Ray Bradbury: Csak egy óra a nyár

All Summer in a Day. Novella, 1954. M. Nagy Péter fordítása. Vass Mihály illusztrációi. A kisiskolások kilencévesek, már a Vénuszon születtek, és soha nem látták a Napot, a kiközösített Margot kivételével, akit ötéves korában hoztak ide a szülei a Földről – az előrejelzés szerint ma egyetlen órára eloszlanak a felhők, de a gyerekek gonosz tervet eszelnek ki… Fájdalmasan valósághű életkép a gyermeki kegyetlenségről. Ha őszinték akarunk lenni, nem kell hozzá Vénusz és űrutazás, így tökéletes, ahogy van. Belesajdul az ember szíve. 5/5.

Brigitte Pixner: Egy modell elhamvasztása

Verbrennung eines Modells. Novella, 1985. Révai Gábor fordítása. Ámon László illusztrációi. A testvérek feje fölül eladták a házat, új lakást utaltak ki nekik, holnap költöznek – kevés dolgot vihetnek magukkal, a beilleszkedést ott nagyon komolyan veszik… Jók a z elsőre mézesmázosnak tűnő, de igazából represszív “szép új világ” szavai: be nem iktatottak, testvérközösségek, uniformiszkóp. Tetszik, amikor a testvérek a múlt modelljei helyett terveznek egy jövőbenit is, és az nem egyáltalán nem hasonlít arra, ahol élnek. 4/5.

KÉPZŐMŰVÉSZET

Kuczka Péter: Rodney Matthews

Profil. Rodney Matthews illusztrációi. A koboldok, sárkányok és futurisztikus űrhajók mesterének bemutatása. “[V]árosi, technikai, gépi környezetet ábrázoló képein csak néha-néha találunk egy-egy magányos embert, a mozdonyok és autók tüskékkel fölszerelt szörnyek, a repülőgépek futószerkezete saskarmokból van, az űrhajók törten zuhannak a mocsárba.” A fantasy-témájú videojáték-esztétika előképe. 4/5.

Gottfried Meinhold: Liana Halwegia

Liana Halwegia. Novella, 1984. Révai Gábor fordítása. Benkő Sándor illusztrációi. A Halweg professzor által nemesített lián villámgyorsan nő, rengeteget terem, termése sokféleképpen felhasználható, így megszünteti az éhínséget, de aztán kiderül, hogy invazív, és gyakorlatilag kiirthatatlan – a tudós meghal, és egy fiatal kutató rendszerezni kezdi életművét, hátha megtalálja a növény ellenszerét… Öko-sztori nagyrészt hihető cselekménnyel, a biológiai, gazdasági, társadalmi (és lelki) folyamatok értő leírásával, de nagyon kevés párbeszéddel. 4/5.

GALAKTIKA BARÁTI KÖR

Urbán László: Föld alatti birodalmak krónikása

Kritika. Ludvig Holberg Klimius Miklós Föld alatt való útja című regényének bemutatása. Inkább könyvajánló ez, mint kritika, hiszen csak dicsér: az a feladata, hogy kedvet csináljon a Galaktika Baráti Kör tagjainak kínált kiadványokhoz. De igazi lelkesedés csendül ki a szavaiból, amikor Holberg gazdag fantáziájáról és vaskos humoráról ír – a régies nyelvezetet pedig nem hangsúlyozza. 4/5.

Gáspár András: Alan Dean Foster: Az utolsó csillagharcos

Kritika. Jenkovszky Iván illusztrációi. Az azonos című mozifilm könyvváltozatának bemutatása. Foster saját jogon is említésre méltő sci-fi író, de elsősorban “megregényesítései” (angolul novelization) révén ismerjük. Számos mozifilm regényváltozata fűződik a nevéhez, írt Star Trek-, Star Wars-, Alien-, Terminator- és Transformers-regényeket, plusz számos (nem franchise-ba tartozó) művet is – ezek egyike Az utolsó csillagharcos. Tisztes iparosmunka. 3/5.

Apáti Miklós: A nő halványkék illata

Novella. Fujkin István illusztrációi. A hajó elérte a fénysebességet, most nincs több teendő, a parancsnokok és a személyzet tagjai elengedik magukat – és akkor Bellew közlegény előveszi a tubust a koncentrált női orgonaillattal… Jó a hallucinogén szer hatásának leírása. Tetszik a párkapcsolat tömör meghatározása: “Egy test, egy lélek, két fogkefe.” 4/5.

MŰHELY

Nyikolaj Popov: Az újabb találkozásokig….

Riport. Beszámoló a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában megrendezett Gagarin napok rendezvénysorozatról. Az első szputnyik fellövésének harmincadik évfordulóján rendezett Gagarin napok igazi szocialista esemény lehetett, egyetlen pontja sincs, ami mai szemmel izgalmas. De a beszámoló korrekt. 3/5.

Farkas Jenő: A román fantasztikus irodalom

Tanulmány. Sergiu Pavel Dan Proza fantastică românească című könyvének bemutatása. Namedropping a köbön! Elképesztő mennyiségű román író, költő és irodalomtudós, akik közül én – bevallom – csak Eminescut ismerem. Jól látszik, mennyire erőtlen a nem angol nyelvű sci-fi marketingje. 3/5.

Takács Ferenc: Sci-fi és magasirodalom (második rész)

Tanulmány. John Barth “Giles Goat-Boy” és Anthony Burgess “The End of the World News” című regényeinek bemutatása. Mindkettő nagy név, Barthtól megvan Az út vége, Burgesstől az Egy tenyér ha csattan (mindkettő a kortárs irodalom egyik legfontosabb hazai sorozatában, az Európa Zsebkönyvekben jelent meg). És persze Burgess írta a Mechanikus narancsot (A Clockwork Orange), amiből Kubrick rendezett legendás filmet. Ezt a regényt angolul olvastam, és párszor visszapattantam róla az angol-orosz szleng miatt… Az első műről szóló tanulmány, hogy is mondjam csak, túl magasröptű, a második nyelvezete már rendben van. 3/5.

Schuminszky Nándor: Hosszú az út a Marsig

Tanulmány. A Mars-expedíciókhoz szükséges űrutazás javasolt új rendszerének bemutatása. Az összetevők: egy-egy, a Föld és a Mars körül keringő űrállomás, ahová hagyományos hordozórakétával jutnának fel az űrhajósok; “űrmotel”, ami az ún. Hohmann-pályán (a két bolygó körüli ellipszisen) kering folyamatosan, extra hajtóanyag nélkül; pár űrkomp az űrállomások és a motel között. Nem tudok az ötlet további sorsáról, a cikk nem jelöl meg forrást. 3/5.

Szabó László Róbert: Hörpölin és Hupcihér meg a védtelen hölgy

Képregény. Szabó László Róbert illusztrációi. Nyitva maradt a bázis külső ajtaja, bejutott egy gigantobunkophus, hőseink vállalkoznak rá, hogy kikergetik… Zseniálisan megrajzolt, nagyon vicces kis képregény – semmi mélység, de akár állandó rovatként is el tudnám képzelni. 4/5.

Magyari Béla, Schuminszky Nándor: Harc az űrsejthalmaz ellen (harmadik rész)

Tanulmány. Mégis folytatódnak az életjáték-feladatok! Azt hittem, vége a cikksorozatnak, de csak kimaradt egy lapszám – sőt, most váratlanul összekapcsolták a történetet az Androméda-törzs sztorijával! 3/5.

James E. Gunn: Töréspont

Breaking Point. Novella, 1953. M. Nagy Péter fordítása. Eszik Alajos illusztrációi. A bolygó hasonlít a Földre, a leszállás tökéletes, száz méteren belül van az adatrögzítő, amiért jöttek – de aztán az űrhajósok képtelenek kinyitni az ajtót… Majd fokozatosan egyre reménytelenebb helyzetbe kerülnek, egészen addig, amíg minden egyes ember el nem jut a saját töréspontjáig… Elgondolkodtató írás, engem egy kicsit egy régi Twilight Zone-epizódra emlékeztetett. 4/5.

Scott Edelstein: A mérleg kora

The Age of Libra. Novella, 1976. Veres Mihály fordítása. Zsigovics Iván illusztrációi. Homa még csak húsz éves, de nincs mire várnia az életében, ezért elhatározza, hogy nyugdíjba megy: egy kellemes kisvárosba költözik, hasonló korúak és státuszúak közé, lakást kap, gondját viselik, és egy év múlva – meghal… A túlnépesedés radikális megoldása. A sztori távolról emlékeztet a Logan’s Run világára, d emberibb annál. 4/5.

Clark Darlton: Az utolsó előtti válasz

Die vorletzte Antwort. Novella, 1979. Weinbrenner Rudolf fordítása. Fujkin István illusztrációi. Sherridan hadnagy évekkel ezelőtt eltűnt Indiában, de egykori katonatársai most felismerni vélik egy londoni klubban – az illető azonban Brown zászlósként mutatkozik be… És ez még csak a kezdet, a férfi újra és újra felbukkan, mindig más névvel, alig öregedve. Újabb remek novella Walter Ernstingtől, aki Clark Darlton álnéven elképesztő mennyiségű sci-fi írást tett le az asztalra – nemrég számoltam be az általa (is) jegyzett Perry Rhodan-sorozatról. 4/5.

Szerkesztői üzenetek

A szokásos témák, megfejelve egy Ausztráliában élő magyar ufóhivő levelével. Tulajdonképpen érdekesek ezek az empatikusan, de legalábbis sohasem bántóan megfogalmazott visszajelzések – kirajzolódnak belőlük a kiadványterjesztés nehézségei és a folyóirat profiljának tisztán tartására irányuló, de az új elől el nem zárkózó kísérletek. 4/5.

Lexikon

Túlnépesedés, űrhajók. Talán kevésbé erős válogatás, mint amit megszokhattunk, bár a Brunner-regények (Stand on Zanzibar – ez megvan, The Sheep Look Up, The Shockwave Rider) jó ötletnek tűnnek, fel is írom őket a listámra. 3/5.