Újabb vegyes szám pár érdekességgel. Befejeződik a Kórház a galaktika szélén. A kevésbé ismert magyar szerzők újabb, ezúttal az ország határain kívül élő csoportja kap megjelenési lehetőséget a 3. 2. 1. 0. START! rovatban. Lezárul az éleztjátékos cikksorozat is.

Az írások közül kiemelkedik Sheckley és Kolupajev novellája – főként utóbbi kellemes meglepetés, már az előző számokban is remek darabokat olvashattunk tőle.

A lapszám közepén egészoldalas hirdetés jelenti be, hogy megalakul a Galaktika Baráti Kör, amelynek 100 forintos féléves tagdíj fejében bárki tagja lehet, és exkluzív kiadványokhoz (Foster: Az utolsó csillagharcos, Holberg: Klimius Miklós föld alatti útja, Asimov: A halhatatlanság halála, Ufók és elsüllyedt világok, Roshwald: A hetedik szint, von Däniken: Tévedtem volna?) juthatnak hozzá.

A már régóta házi illusztrátornak számító Ámon Lászlóé a címlap, belül pedig Jean-Claude Mézières és Gáspár Imre rajza látható. Az ár még mindig 28 forint.

A lapszám írásai:

James White: Kórház a galaktika szélén (harmadik rész)

Hospital Station. Regényrészlet, 1962. Gálvölgyi Judit fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. Conwaynak egy eddig nem ismert, potenciálisan veszélyes civilizáció egy tagját kell meggyógyítania, akire egy hajóroncsban találtak, és ismeretlen betegséggel küzd – az orvos úgy dönt, hogy nem tesz semmit, és ezzel az egész kórházat magára haragítja… Továbbra is nagyon erős a Dr. House-vibe! Kicsit kurtán-furcsán zárul a könyv, ami valójában nem annyira regény, mint inkább öt kapcsolódó, de önálló történet, és a tizenkét kötetes Sector General sorozat nyitódarabja. A Galaktika az öt sztorit három lapszámban közölte le, összezavarva ezzel az eredeti határvonalakat. 4/5.

FILM, TV, VIDEO

Szilágyi Ákos: Túlélés és feltámadás – Andrej Tarkovszkijról

Kritika. Emlékezés az 1986 végén elhunyt orosz rendezőre. Érdekes elemzés arról, miért választotta az orosz kereszténységhez ezer szállal kötődő Tarkovszkij a Sztrugackij testvérek és Lem egy-egy művét filmjei alapjául. “[A] technikai-tudományos fejlődés, mely az erkölcsiségtől eloldott rációt tette istenévé, válaszút elé érkezett (…): új barbárság” vagy “új reneszánsz”? Nagyon igaz! 4/5.

Filmhírek

Kritika. Egy sci-fi film és egy sorozat rövid bemutatása. A The Aurora Encounter című film (IMDb: 4,4) és a Twilight Zone sorozat 1985-ben kezdődött második sorozatának (IMDb: 7,7) rövid értékelése. Nyilván csak az utóbbi ér bármit is: neves szerzők (Bradbury, Clarke, Ellison, Heinlein, Stephen King, Sturgeon) műveiből jó rendezők (Craven, Dante, Friedkin) készítettek epizódokat. 3/5.

3. 2. 1. 0. START!

Páll Szilárd: Az esemény

Novella. Vass Mihály illusztrációi. A gyár kitűnően teljesít, az igazgató jutalma: családostól kilövik az űrbe, csak húsz év múlva tér vissza – de vajon hová küldik, a Marsra, a Vénuszra, a Szaturnuszra, eseleg a Plútóra? A Hargita megyei Udvarhelyen élő szerző írása kíméletesen idézi vissza a működőnek mondott szocializmus román változatát, ahol nagy szó, hogy az első székely is eljut a világűrbe! 3/5.

Bíró László Péter: Kudarc

Novella. Fleming kapitány kiöregedett, többé nem repülhet hadihajón, de nem tudja elfogadni, hogy félreállítsák és pihenni küldjék… A kolozsvári szerző minden nemzeti jellegzetesség nélküli, de főhősét szeretettel és együttérzéssel ábrázoló novellája nagyon jól sikerült, bár a lezárása kissé hirtelen. 4/5.

Kürti László: A Hugo-expedíció

Novella. Veres Mihály fordítása. Vass Mihály illusztrációi. A Zéta 132 mágneses tere hamarosan elkapja a felderítőhajót, a Zéta-lakók megerőszakolják és megölik a nőket, bányába hajtják és halálra dolgoztatják a férfiakat – hacsak Curtis, az expedíció tudósa ki nem talál valamit… Az USÁ-ban élő, angolul író szerző hatásos űropera-részletet faragott az izgalmas alapötletből. 4/5.

Majoros Sándor: Zöld víz Fehér Fal mögött

Novella. Vass Mihály illusztrációi. Az öregember a falon túlról jött, és nem fogja a nyílvessző – kövesse-e őt a fiatal harcos az óceán felé? Egyetlen költői, talán túl rövid jelenet a moravicai (Bácskossuthfalva, egykor Jugoszlávia, ma Szerbia) szerzőtől. 3/5.

Pejin Attila: A meglepetés

Novella. Jó kérdés, mit tegyen a férfi, ha a felesége megcsalja a munkatársával és barátjával – különösen ha mindannyian androidok… A zentai (a Galaktika szerint a település neve Senta, akkor még jugoszláv, ma Szerbiában található) szerző nem túl optimista az emberiség sorsát illetően. A sztoriban hallható hírek szerint utolsó néhány ezer leszármazottunk “periférikus rezervátumban” él, szaporodási nehézségekkel küzd, és kullancsok betegítik. De az androidok minden rossz tulajdonságunkat átvették, úgyhogy Asimov, up yours. 3/5.

Hocman Gábor: Paradicsom

Novella. Vass Mihály illusztrációi. Végülis megfelel, ahol most élünk, de közülünk a legbölcsebb azt mondja, ha átvágnánk az élettelen, szürke Mezsgyén, amit a vakító szemű, villámgyors Rémek őriznek, a Táj másik oldalán találnánk magunkat, amit maga a Paradicsom… Sajnos legkésőbb a harmadik bekezdéstől kezdve világos lesz, mi mit szimbolizál a pozsonyi szerző sztorijában, így aztán oda az izgalom. Kis csavarral: “Mókus az úton, már túl van a dolgon…” 2/5.

Krausz Tivadar: Diadal

Novella. Az állandóan alakot változtató Diadal a világmindenség kezdete óta jelen van, és a Föld képtelen megszabadulni tőle – de micsoda is valójában? Ez nem igazán derül ki a szlovákiai Rozsnyóban született szerző írásából, ami egyrészt komoly mesterségbeli tudásról tanúskodik, másrészt sötét, de rettentő vicces. 4/5.

MŰHELY

Takács Ferenc: Sci-fi és magasirodalom (első rész)

Tanulmány. Brian O’Nolan és Doris Lessing regényeinek áttekintése. Egyes kortárs (pontosabban: 1987-ben “nemrég még kortársnak számító”) írók elkezdték használni a sci-fi eszköztárát. O’Nolan inkább csak alkalmazta, Lessing viszont már tudományos-fantasztikus regényfolyamokat írt – arról nincs szó, mennyire tömeges ez a váltás a “magasirodalom” művelői között. 3/5.

Weinbrenner Rudolf: Perry Rhodan jubileuma

Tanulmány. A nyugatnémet sci-fi sorozat és előzményeinek áttekintése. Elképesztő számok: negyed évszázad alatt, 1986-ig 1300, egyenként 68 oldalas füzetes regény (kb. mint a rossz emlékű Júlia regényújság), 281 “nagyregény” és 25 egyéb könyv a sorozatban, több piacon, a becslések szerint összesen egymilliárd (!) példányban. Nagyüzemi, legalább fél évre előre betervezett cselekmények, jóval hosszabb civilizációs, történelmi, technikai idővonalak. A tanulmány szerzője megpróbálkozik a történet összefoglalásával is, ami lehetetlen vállalkozás, néha ilyen mondatok születnek: “Mindenféle rejtély bukkan fel.” 4/5.

Robert Sheckley: A Kockázat Jutalma

The Prize of Peril. Novella, 1958. Veres Mihály fordítása. Merczel Péter illusztrációi. Jim Raeder egy átlagos amerikai, és a nézők szeretik az átlagos embereket, azonosulni tudnak velük – remélhetőleg őt is segítik majd, hogy túlélje az egyhetes Kockázat Jutalma-műsort, amiben profi gyilkosok próbálják megölni… Nyilván mindenkinek beugrik A menekülő ember meg Az éhezők viadala, a Sheckley-sztori egyértelműen hatással volt ezekre. Raeder (és nem Reader, ahogy a fordításban szerepel) viszont egyáltalán nem hős, a “segítők” (ha egyáltalán azok) motivációja pedig negatív is lehet. Remek írás! 5/5.

Jacek Sawaszkiewicz: Potestas

Potestas. Novella, 1979. Czibók István fordítása. Rőczei György illusztrációi. Az űrhajósok azt hitték, a Földön vannak, boldogan levették a sisakjukat, de a Potestas ciánhidrogénben gazdag légköre végzett velük – az utólagos vizsgálat arra keresi a választ, mitől keverhették össze a két bolygót… Mai szavaink: “ektoplazma” és “pszichofizikai”. Nem túl jól megírt, torz struktúrájú novella, a végére odakent “megfejtéssel”. A szöveg sokszor nehézkes, ami valószínűleg a fordító bűne. 2/5.

Viktor Kolupajev: Szeptember

Сентябрь. Novella, 1972. Földeák Iván fordítása. Vass Mihály illusztrációi. Az asszony aki a főhős felesége, minden évben megjelenik az őszi erdőben, a nyírfák között – de hogyan lehetséges, hogy nem halt meg, és mindig húszéves marad? Sokan vágyunk egy olyan párhuzamos világra, amelyben nem követtük el életünk folyamatosan bánt hibáit. Kolupajev elképesztően jól ír, semmit nem magyaráz túl, mégis működnek a novellái. 5/5.

Brian W. Aldiss: Civilizáció

The Hunter at His Ease. Novella, 1970. Koczóh Péter fordítása. Viszt György illusztrációi. A támaszpont meg fog épülni a szigeten, bármennyire akadályoznák a benszülöttek – de miért is zajlik a küzdelem? A gépek már elvették a fejlett társadalmak lakóinak munkáját, a harmadik világbeli fejlődő országok azonban továbbra is le vannak maradva. A permanens háború csökkentheti a különbségeket, de ennek ára van a népek és az egyének szintjén is. Filozófikus és persze erősen áthallásos írás. 4/5.

Robert Silverberg: Gombostű az időkazalban

Needle in a Timestack. Novella, 1983. Baranyi Gyula fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. A vattaíz a szájban, a fülcsengés és más kényelmetlen érzések azt jelzik, hogy valaki megváltoztatta, “fázisolta” az ember múltját – és Mikkelsen az ismétlődő kísérletekből rájött, hogy a házassága veszélyben forog… Ha lehetséges lenne a múlt ilyen módosítgatása, az eléggé ijesztő lenne – nem értek hozzá (ki igen? :-)), de mintha a változtatásoknál mindig újabb idővonalnak kéne nyílnia… Akárhogy is, ötletes és izgalmas a sztori. A cím igazából Silverberg 1966-os novellagyűjteményét jelöli. 4/5.

Magyari Béla, Schuminszky Nándor: Harc az űrsejthalmaz ellen (második rész)

Tanulmány. Az “életjáték” folytatása. Az előző rész után ez már kevésbé érdekes, és túlságosan rövid is – ráadásul a sorozatnak itt minden explicit bejelentés és jelzés nélkül vége szakad! 3/5.

Lucian Merisca: Patkányirtás

Deratizare. Novella, 1985. Mandics Gy. Endre fordítása. Hegedűs István illusztrációi. Jegyrendszer, kijárási tilalom, kegyetlen, felfegyverzett ellenőrök, az elrejtett alagsorban felnövő, titokban született gyerekek, akik senkinek sem szólva átveszik majd szüleik helyét, ha azok meghalnak – lehet-e változtatni ezen az állapoton? Négy évvel a romániai rendszerváltás előtt született ez a végletesen pesszimista írás, könnyű benne felfedezni az elnyomó rezsim továbbgondolt változatát. Jó, hogy nem így lett. 4/5.

Renato Pestriniero: A Föld még várhat

Novella. Kléner Gizella fordítása. Visnyei Ilona illusztrációi. A bűnözőkből álló legénység mohón keresi a magyarázatot arra, miért állt meg nemrég leszállt űrhajójuk fölött az idegen bolygó holdja – ha értelmes életre bukkantak, halálbüntetésük törlődik… Úgy tűnik, az emberiség elvesztette a képességet a mindent átható szeretet befogadására és visszatükrözésére. Nem fest túl szép képet rólunk az olasz szerző. 3/5.

Kir Bulicsov: Párbeszéd az Atlantiszról

Диалог об Атлантиде. Novella, 1974. Földeák Iván fordítása. Zsigovics Iván illusztrációi. Platónnak dolgoznia kellene, de menye rábízza unokáját – a gyerek unatkozik, s a filozófus kitalál egy történetet az elsüllyedt földrészről… Viccsek az apró modernizációs ötletek, de a sztori azért nem valami nagy szám. 3/5.

LEXIKON

Reinkarnáció, szatírák. Ismét jó ajánlások Karinthytól Frankén, Dicken, Dahlon ás Zsoldos Péterig, illetve kissé gyengébbek Swifttől Sheckleyn át id. Rosnyig. 4/5.