Őrségváltás?! Sehol egy Asimov, Clarke, Sheckley, van Vogt – Silverberg jelen van ugyan, de egy 1981-es novellával. Olvashatjuk viszont Vernor Vinge, Kim Stanley Robinson és Lőrincz L. László abszolút kortárs műveit. Végre!

Egy alig észrevehető környezetvédelmi ív kirajzolódik a tartalomjegyzékből, de azért ez is egy vegyes lapszám. A címlapon Gadó János “Forbidden Planet”-idéző festménye, a belső borítókon Leo Morey és Tábori Csaba rajzai. Nincs sok szerkesztőségi cikk, az 1. oldal röviden összefoglalja az első év eredményeit. Az ár 28 forint.

A lapszám írásai:

Vernor Vinge: Drágakő

Gemstone. Novella, 1983. F. Nagy Piroska fordítása. Horváth Magdolna illusztrációi. Ez lehetett volna Sanda legszebb nyara, de imádott nagymamájával most valahogy nem találják meg a közös hangot, és ott van az a különös és  ijesztő kő is a terráriumban… Vinge, a “cyberspace” koncepciójának megalkotója igazi kortárs író, legalábbis a Galaktika szokásos amerikai és angol szerzőihez képest mindenképpen közelebb áll 1986-hoz. Ez az elbeszélése is nagyon jó, bár kissé egyenetlen, és félbehagy szálakat (nem tudjuk meg például, mi lett a betörőkkel). Sanda neve magyarul furcsán hangzik, de “Szanda”-ként kiejtve már egy felismerhető lánynév. 4/5.

Gáspár András: Dollársas, ha szárnyra kap….

Novella. A bűnözés megállíthatatlan, a hatóságok, köztük Lionel Norman nyomozó, még kitartanak, de a siker legcsekélyebb esélye nélkül – amikor híre megy, hogy bizonyos telefonszámokat utcai fülkéből, ezüstdollárossal tárcsázva a hívó eltűnhet ebből a földi pokolból, Norman nagy elhatározásra jut… Emlékszem, a novellát olvasva arra gondoltam: ki ez a Gáspár András? Egy angol írói álnévvel (később több ilyet használt is) simán elhittem volna, hogy feltörekvő amerikai szerző. Remek írás, hihető helyszínek, rengeteg (kicsit elnagyolt) akció és jó befejezés. Tetszik, ahogy a “hatásos” telefonszámokat Grabovoj-számokként kézről kézre adják… 5/5.

FILM, TV, VIDEO

Kóczián János: Októberi filmbemutató: Sólyomasszony

Kritika. A Sólyomasszony (Ladyhawke) című film értékelése. Közepes mennyiségű szpojler, kis fanyalgás – szerintem némiképp szigorú az ítélet, miszerint a rendező “ezúttal nem tudja megteremteni (…) a kellően titokzatos, misztikus, poétikus atmoszférát”. 3/5.

Filmhírek

Kritika. A közelmúltban megjelent néhány sci-fi és fantasy film bemutatása. Vegyesfelvágott: itt A bolygó neve: Halál (Aliens), Az ifjú Sherlock Holmes, a Hegylakó (Highlander, itt “kb. Észak-skóciai”-nak fordítva), a Momo, a már kevesek által ismert Ice Pirates és egy csomó értéktelen vacak. Talán A harag napja (День гнева) megér egy próbát. 3/5.

Robert Silverberg: Éjfélkor a palotában

The Palace at Midnight. Novella, 1981. Baranyi Gyula fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. A kis Monterrey Köztársaság követe váratlan találkozót kér San Francisco Császárság külügyminiszterétől, aki nem tudja mire vélni a dolgot, és különben is másnapos – de találkozásuk végül mindkét fél számára értékesnek bizonyul, még ha nem is úgy, ahogy várták… Maga a sztori nem különösen lényeges, a koncepció, miszerint az Egyesült Államok millió részre esett szét, amiket fekete varázslók, cirkusztulajdonosok (helló, Mr. Barnum!) és félhülye császárok irányítanak, annál inkább. 4/5.

Dévényi Tibor: A 132. nap

Novella. A lakás romokban, a lakók további harcokra készülnek, de igazából fogalmuk sincs, hogyan bírnak ki még egy ilyen napot – pedig a lakásfelújítók holnap is visszajönnek… Az utolsó pillanatig kitartott poén – jól is sikerült! 4/5.

Ladislav Szalai: Sztrájk

Novella. D. Németh István fordítása. A Központi Munka Központban már csak egyedül John Manuel Biladze dolgozik – nem tudja, meddig bírja még a tizenkétmilliárd embert kiszolgáló gépek karbantartását, így robotja biztatására elhatározza: sztrájkba kezd… A sztrájk pedig nem végződik jól, de más okból, mint általában szokott. Valószínűtlen (mert a végletekig sarkított) alapállás, értelmetlen befejezés. 2/5.

KÉPZŐMŰVÉSZET

Kuczka Péter: Syd Mead, a futurista

Profil. Syd Mead művészetének bemutatása. Kuczka Péter igazából bajban van az értékelésnél, Mead festményei valahol az alkalmazott grafika és a sci-fi képek között találhatóak. Sajnos a Galaktika-beli kényszerű szürkeárnyalatos reprodukció sokat elvesz az értékükből. 3/5.

Miloś Macourek: A Zurangor bolygón

Planeta Zurangor. Vers, 1986. D. Németh István fordítása.

“Mivel a mangáloknak
szenvedés közben támadnak
a kegeredetibb gondolataik
ezért a zurangoriak nem eszik meg őket
hanem lassú tűzön pirítják
hogy egyetlen értékes gondolat
se vesszen kárba”.

Zseniális, sötéten vicces versek! Macourek nagy név, drámát írt Václav Havellel, és az ő forgatókönyvéből készültek olyan szatirikus csehszlovák sci-fi(-szerű) filmek, mint az Uraim, megöltem Einsteint, az Uram, ön özvegyasszony lesz, vagy a Ki ölte meg Jessyt? 5/5.

Erneszt Marinyin: Holnaputáni gondok

Послезавтрашние хлопоты. Novella, 1984. Földeák Iván fordítása. Merczel Péter illusztrációi. Susztyerov, a konstruktőr a gúnyos elutasítástól dühösen lép ki a Fizikai Problémák Tudományos Kutatóintézetének kapuján, amikor egy ismeretlen férfi megszólítja, rábírja, hogy vegyen egy üveg vodkát, aztán a parkban egy félreeső padon alaposan kifaggatja… Ebből lehetne egy titkos hírszerző társaság vagy egy ipari kémkedéssel foglalkozó nyugati ügynökség beszervezési kísérlete, de nem: Susztyerov elmélete helyes, és az Egyesült Emberiség Szövetsége rájött, itt az idő a Föld lakóinak meghívására. Az egésznek van egy kis “This Island Earth” fílingje, de Alekszandr Filippovics sokkal jobb fej, mint Exeter. 4/5.

MŰHELY

Várkonyi Tibor: A sci-fi és a környezetvédelem

Tanulmány. Húsz éve még a szót sem ismertük, mostanra bekerült a köztudatba, de még nem vesszük elég komolyan, mert nem láthatók eléggé a hiányának következményei – ebben segíthet a sci-fi. Alapos felsorolás, és a problémák az elmúlt közel negyven évben csak gyarapodtak. Talán a mikroműanyagok azok, amelyekről itt még nem esik szó. 4/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Tanítsunk sci-fit!

Tanulmány. Lehetséges-e, és – ami fontosabb – érdemes-e a tanrend részévé tenni a tudományos-fantasztikus irodalmat? Igen, de csak ott, ahol a társadalmi és gazdasági fejlődés eljutott arra a szintre, ahol a sci-fi által tárgyalt kérdések relevánsak. 3/5.

Adam Hollanek: Lem, a század zsenije

Geniusz na miarę epoki. Tanulmány, 1986. Nemere István fordítása. Lem már régen nem csak sci-fi író és futurológus: napjaink egyik legnagyobb hatású filozófusa. Joggal, de mégiscsak túlzóan lelkendező írás Lem szerepéről, helyéről a modern világban. “Nála jobban senki sem ismeri világunkat” – lelkesedik a szerző. “Nagy író, korunk egyik legmélyebb gondolkodója” – idéz egy kritikából. 3/5.

KÉPREGÉNY

Jacek Rodek, Maciej Parowski: Funky Koval kalandjai

Funky Koval. Képregény, 1982. Nemere István fordítása. Bogusław Polch illusztrációi. Koval és társai a Delta-4-en fogva tartottak kiszabadításán dolgoznak, miközben a Stellar Fox egy ősi szuperfegyver tesztelésére készül… Néha túl nagyokat ugrik a cselekmény, de az előző részben elért magasabb színvonal továbbra is megvan. 4/5.

KÖNYVEKRŐL

Gáspár György: S.O.S. + JAPAN + S.O.S.

Kritika. Komacu Szakjo A sárkány halála című regényének bemutatása. A regény szerint Japán a földkéreg mozgása miatt hamarosan elsüllyed, de ez az információ egyelőre nem ismert széles körben, így a szigetország vezetői kapnak némi időt, hogy megszervezzék a japán nép, gazdaság és kultúra máshová menekítését. Elképesztő politikai, logisztikai és főként pszichológiai vagy “emberkezelési” feladat! A kritika címe vélhetően az S.O.S. TITANIC-ra rímel. 4/5.

Trethon Judit: A Vörös Bolygó népe

Kritika. Lőrincz L. László A földalatti piramis című regényének bemutatása. Krimi, történelmi ismeretterjesztés és sci-fi kalandregény, amelyben az összetevők – legalábbis a kritikus szerint – jól szervesülnek. Ez Lőrincz első tudományos-fantasztikus regénye, szóval a Galaktika gyorsan reagált. 4/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Környezetvédelmi tantörténetek

Kritika. Az Ökovíziók – Sci-fi novellák a természet és a környezet védelméért című novelláskötet bemutatása. Ha jól értem, a kritikus nincs igazán elragadtatva, túl didaktikusnak tartja az írások többségét. Az értékelés alapján biztosan nem olvasnám el a kötetet. 4/5.

Stanisław Lem: A XXI. század fegyverrendszerei, avagy a tótágas evolúció

Weapon Systems of The Twenty First Century or The Upside-down Evolution. Tanulmány, 1986. Révai Gábor fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. Egy, a 22. században írott, az előző század hadviselési gyakorlatára visszatekintő könyv bemutatása. Lem munkássága kései szakaszában futurológiai eszmefuttatásait a jövőből származó képzeletbeli művekről készített összefoglaló tanulmányoknak álcázta – érdekes, de azért nem teljesen eredeti ötlet. Itt arról elmélkedik, hogyan változott meg (azaz fog megváltozni) a haditechnika a következő évszázadban (ami számunkra most van). Olvasás közben egyszerre érzem, hogy már rég megvalósult, amiről ír, és azt, hogy (szerencsére) még nem. Érdekes az is, amit nem látott előre: egyes élőlények (pl. a hangyák és méhek) decentralizált erejét igen, az internetet nem (pedig akkor már volt ARPANET). 4/5.

Kim Stanley Robinson: Fekete levegő

Black Air. Novella, 1983. F. Nagy Piroska fordítása. Visnyei Ilona illusztrációi. Manuel egy kolostorban szolgált az apátok mellett, onnan vitték el matróznak a Nagy Armada egyik hajójára – szüksége is lesz Szent Anna támogatására, mert nem a spanyoloknak áll a zászló… Vernor Vinge mellett itt egy még inkább kortársnak minősülő író. Robinson 1986-ban még karrierje legelején tartott, alig jelent meg tőle valami, de már ez a novellája is mutatja, mekkora potenciál rejlett benne. Sci-fi sehol, inkább mágikus realizmus ez, de remekül van megírva. Nem tudom teljesen megindokolni, miért, de egyes elemei a “Shadow and Bone” című Netflix-sorozatot juttatják eszembe. 4/5.

Szerkesztői üzenetek

Könyvek és folyóiratszámok megvásárlása, albumok az illusztrációkkal, Galaktika Baráti Kör és más témák az olvasói levelekben – és persze a szerkesztőség válaszai. Kevés konkrétum, óvatos ígéretek – a hiánygazdaságban nem igazán jött szóba az utánnyomás. 3/5.

LEXIKON

Klónok, kommunikáció. Két jó téma, pár hasznos hivatkozás (kevesebb, mint általában). 3/5.