Még mindig a vegyes számoknál tartunk, pedig az első néhány olasz írás miatt már azt hittem, eljött az ideje a nagyalakú sorozat első nemzeti különszámának.

A kiemelkedő írások: Az erő második regényrészlete és persze a Marsra távozott feketék és a Földön maradt fehérek további sorsát bemutató Bradbury-novella. Soha rosszabbat!

A címlap Bánfalvy Ákos munkája, de Rod Roth belső címlapot díszítő grafikája is remek.

Az ár nem változott, továbbra is 28 forint.

A lapszám írásai:

Frank M. Robinson: Az erő (második rész)

The Power. Regényrészlet, 1956. Békés András fordítása. Szecskó Tamás illusztrációi. Tanner még nem tudja, pontosan kicsoda Adam Hart, de egyre inkább világossá válik a számára, mire képes – kezd elfogyni a mozgástere, de elhatározza, hogy harcba száll vele… Váó, továbbra is nagyon izgalmas a regény. Látom, hogy 1968-ban készült belőle egy film, George Pal volt a producer, Byron Haskin rendezte (ők ketten a Világok háborúját és az Időgépet is filmre vitték), de mindössze 5,9-re értékeli az IMDb. Lehet, hogy ráférne egy minőségi feldolgozás? 5/5.

MŰHELY

Bruno Valle: Science fiction Itáliában

Tanulmány, 1985. M. Nagy Péter fordítása. A sci-fivel foglalkozó olaszországi kiadók, magazinok, sorozatok, események, díjak bemutatása. Nagyon részletes beszámoló egy témáról, ami Magyarországon valószínűleg keveseket érdekelt. De arra jó, hogy inspirációt adjon a hazai szerkesztőknek, szerzőknek, szervezőknek (micsoda alliteráció!). 4/5.

Várkonyi Tibor: Minek nevezzelek?

Tanulmány. Látunk-e majd virágos növényeket, szaladgálnak-e kisebb állatok a Marsra eljuttatott kamera lencséje előtt? A földi élet megjelenési formái nem feltétlenül jelzik előre, milyen alakot ölthet más bolygók élővilága. És különben is, még a saját kategóriarendszerünk sem mindig egyértelmű. 3/5.

Miriam Poloniato: A zene napja

Il giorno della musica. Novella. Kléner Gizella fordítása. Takács Tibor illusztrációi. A Kámzsás Zenészek két-három évente ellátogatnak Helmer népéhez, csodálatos koncertet adnak, és anélkül távoznak, hogy felfednék magukat – de a fiú elhatározza, hogy idén ő is velük tart… Megtippelhető, mi rejlik a kámzsa mögött, de attól ez még egy szép történet. A beszélő nevek (Eurruss, Parrisia) által sugallt háttérsztori talán bővebb kifejtést érdemelt volna. 3/5.

Renato Pestriniero: Érettségi vizsga

Novella. Kléner Gizella fordítása. Timár Ferenc illusztrációi. A Hádész bolygó légkör nélküli felszínén dolgozó felderítőcsoport egyik tagja egyszer csak leveszi szkafanderének sisakját, de nem hal meg, csak rettenetesen megdöbben… Aztán jól lepontoznak bennünket, illetve azt, aki ezt a pályázatot beadta. Én meg a tördelőszerkesztőt, aki a “plútói” helyett kétszer is azt írta, hogy “púlóti”. 3/5.

Arthur C. Clarke: Halló, itt Frankenstein!

Dial “F” for Frankenstein. Novella, 1965. Mohácsi Enikő fordítása. Benkő Sándor illusztrációi. Sikerült összekötni a világ telekommunikációs hálózatait, a rendszerben így már több kapcsoló van, mint amennyi neuron az emberi agyban – miért kezd összeomlani minden szolgáltatás? Helló, helló, ez már a szingularitás? Clarke nem így hívja, ő a “kritikus tömeg”-et használja, de erre gondol, méghozzá átfogó módon. Ijesztő. 4/5.

Kurd Lasswitz: Aladdin csodalámpája

Aladdins Wunderlampe. Novella, 1888. Weinbrenner Rudolf fordítása. Csanádi András illusztrációi. A lámpa ma, a huszadik században is létezik, de a benne lakó dzsinn csak olyan kívánságokat tud teljesíteni, amelyek nem sértik az adott korban ismert ismert természettudományos és erkölcsi törvényeket – és ez a felvilágosult társaság egyetlen legitim kéréssel sem tud előállni… Kicsit lassan indul be, és néhol körülményesen fogalmaz, de Lasswitz nagyon jó író, ez a sztori is kifejezetten szellemes. 4/5.

FILM, TV, VIDEO

Szabó János: Halálcsillag – életmítosz

Kritika. A Csillagok háborúja-filmtrilógia elemzése tömegkultúra-esztétikai szempontból. Alapos elemzés három főbb területen, ezek: a népszerű kultúra és az esztétikum, a filmtrilógia felszíni szerkezete, valamint a trilógia mélystruktúrái és üzenetei. Különösen fontos, hogy a magas- és tömegkultúrában is van remekmű, kommersz és giccs, és a trilógia egyértelműen az első szinten áll. 4/5.

Hírek

Hírösszefoglaló. Készül a Nehéz istennek lenni filmváltozata, méghozzá nyugatnémet-szovjet koprodukcióban. A film elkészült, de a cikkben jelzettnél jóval szerényebb szereposztással: a nagy nevek (Rutger Hauer, Peter Ustinov, Fanny Ardant) nem játszanak benne. 3/5.

Ray Bradbury: A másik oldal

The Other Foot. Novella, 1951. Gálvölgyi Judit fordítása. Miklosovits László illusztrációi. Húsz éve, hogy a fekete emberek mindannyian elhagyták a Földet, és a Marsra költöztek, míg a fehérek maradtak, és egy atomháborúban szinte mindent elpusztítottak – azóta nem volt kapcsolat a két világ között, de most rakéta érkezik a Földről fehér emberekkel, és a marsi feketék úgy érzik, végre eljött az ő idejük.  Ez a novella a kiváló Marsbéli krónikák egyik legerősebb darabjának (Az égi lovasok) közvetlen folytatása. Döbbenetesen jó, meg persze már-már naivan emberi és optimista – de Bradburyt ezért szeretjük. 5/5.

Robert Sheckley: Kísértet-5

Ghost V. Novella, 1954. Veres Mihály fordítása. Kapolcsi Kovács Csaba illusztrációi. Nehéz a frissen alapított kétfős bolygótakarító cég élete: a piac már fel van osztva, csak olyan munkát kaphatnak meg, amelyet a “nagyok” nem akarnak – például mert az adott világot kísértetek lakják… Számos sztoriban felbukkannak a valaha romantikusnak tartott űrprogram hétköznapi feladatait ellátó vállalatok és dolgozóik: űrkamionosok, kukások és más hasonló szereplők. És néha a saját munkájukat nehezítik. Jó ez a sztori! 4/5.

Rónaszegi Miklós: A fényoszlop

Novella. Mikrobusz tart a sivatag közepén emelkedő, egyre szélesedő fényoszlop felé, ami körül folyamatosan melegszik a föld – a kocsiban szakértők, akiknek a munkájára talán már nincs is szükség, és valaki más, aki visszaér tette színhelyére… Rónaszegi Miklós? Aki A királynő kalózát meg A rettenetes Kartalt írta? Hát itt meg egy antimilitarista sci-fi novellát, nem is rosszat. Azért forradalmi dolgokra senki ne számítson, az egyetlen váratlan dolog az oszlop áramlásának iránya. 3/5.

KÉPREGÉNY

Jacek Rodek, Maciej Parowski: Funky Koval kalandjai

Funky Koval. Képregény, 1982. Nemere István fordítása. Bogusław Polch illusztrációi. Koval meghiúsítja a “furcsák” Föld elleni akcióját, amivel kiváltja egy rivális ügynökség bosszúját… Javul, de még nem jó. Továbbra is túl gyors, zéró mélység. Persze mit várunk egy “pulp” képregénytől? 3/5.

Dévényi Tibor: Tovább kell kutatni

Novella. Billei Feri öt hete kilincsel a Főnöknél, hogy elmondhassa, mivel tért vissza a Spielberg-bolygóról – igaz, a Főnök nem örülne neki… Jók a nevek: “az Orion és Videoton metszéspontja”… És persze a lehangolóan ismerős vállalati hierarchia az űrkorszakban is virágzik. 3/5

Dévényi Tibor: Csapatmunka

Novella. Getkey, a legendás színműíró új darabbal jelentkezik, a csapat alig várja, hogy felfedje a cselekményt – de persze ott van Korompai is a Központi Központtól, és ő mondja ki az utolsó szót… Dévényi, a felforgató – persze nem, csak néha úgy tűnik, mert a szatírái amolyan Hofi light szinten próbálják óvatosan kritizálni a rendszert. 4/5.

LEXIKON

Intelligencia, invázió. Virágot Algernonnak, A város, Világok harca, The Puppet Masters – elég jó a felhozatal most is. 4/5.