Az 1986-os év 4. száma az előzőekhez hasonlóan vegyes, nincs felismerhető téma vagy koncepció. Tovább folytatódik a Bester-regény, de végigizgulhatjuk Sheckley egy novelláját, és magunkra ismerhetünk Szavcsenko írásában. Kapunk egy rövid részletet egy Philip K. Dick-regényből, és jól elszpojlerezik nekünk a Vissza a jövőbe című filmet – ez persze most már kevésbé fájdalmas.

A rövid szerkesztőségi bevezetőben Kuczka Péter mérleget von az első hat hónap, az első hat lapszám eredményeiből, és elmeséli, hogy a szerkesztőség – olvasói kérésre – Galaktika Baráti Kör alapítását tervezi. Ez a mozgalom prémium tartalmakat kínál majd. A következő évtől aztán el is indul a GBK rövidítéssel jelzett kiadványok sora.

A szürreális külső borítóért Gadó János felel, a belsőket Virgil Finlay és Ruszev Dimitrov Roszen rajzolták. A 28 forintos ár nem változott.

A lapszám írásai:

Alfred Bester: Az Arcnélküli Ember (harmadik rész)

The Demolished Man. Regényrészlet, 1952. Zala Tamás fordítása. Ámon László illusztrációi. Powell megszerzi a bizonyítékokat, már csak a gyilkos és áldozata közötti üzenetváltás dekódolása van hátra – de amikor a szakértők azt is megfejtik, az addig biztos lábakon álló vád összeomlik… Pörög a történet, de a fő erősség a lazán odakent, mégis hatásos világ-továbbépítés. 5/5.

Robert Sheckley: Feltámad a szél

A Wind is Rising. Novella, 1957. Veres Mihály fordítása. Tábori Csaba illusztrációi. A távoli bolygó megfigyelőállomásán elromlik a vízvezeték, a személyzet azon töpreng, kimenjenek-e megjavítani – a benszülöttek szerint kicsit erősődik majd a szél, de semmi komoly. Aztán persze kiderül, hogy ők másképp értik azt, hogy “semmi komoly”. Mindenesetre vitorlázáshoz már kissé kellemetlen. Sheckley ragyogóan festi le a szeles Carella bolygót, a cselekmény filmszerű, a karakterek nem túl mélyek, de ekkora terjedelemben ennyi is elég. 5/5.

MŰHELY

Vlagyimir Gakov: Űrbéli és földi pályák

Научная фантастика: взгляд с орбиты. Tanulmány, 1981. Földeák Iván fordítása. A nyolcvanas évek első felében kiadott szovjet SF-irodalom áttekintése, elsősorban annak USA-beli fogadtatása tükrében. Sok érdekes szerző és mű előbukkan a cikkben, ami sajnos egyfajta izzadságszagú kisebbségikomplexus-legyőzési szándékot leplez. 3/5.

Frederik Pohl: A science fictionról

Tanulmány. Békés András fordítása. Pohl azt mondja, ő inkább nem száll be a science fictiont definiáló “teremsportba”, de aztán mégis. És a megfejtése elég szellemes: ahelyett, hogy az SF-et a “nagy” irodalom mellékágának tekintené, azt mondja, hogy MINDEN science fiction, KIVÉVE azt, ami a valós világunkban játszódik. 4/5.

Nemere István: Lem és Amerika

Tanulmány. Lem és műveinek hullámzó fogadtatása az USÁ-ban. Még a “sztárok” is csak marginális ismertséget tudnak elérni a legnagyobb piacon, ha nem az Államokban születtek. Pár apróbb érdekesség van az írásban, de nem nagy szám. 3/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Beszélgetés Szepes Máriával

Interjú. Személyes témákat és az életművet is felölelő nagyinterjú a népszerű írónővel. Nagyvilági gyermekkor és beilleszkedés a szocialista mindennapokba, családi tragédiák és spiritualitás, sci-fi és psy-fi – sehol sem igazán mélyen, de sokszor érdekesen. Egyébként azt hiszem, az ilyen karakterekre mondják, hogy “larger than life”. 4/5.

John Wyndham: Időomlás

Chronoclasm. Novella, 1953. Baranyi Gyula fordítása. Zórád Ernő illusztrációi. Az még csak hagyján, hogy Mr. Latteryt Sir Geraldnak szólítja egy fura öregúr, de arra is kéri, hogy küldjön vissza egy Lavia nevű lányt, akivel soha nem találkozott – és különben is, hová vissza? Időparadoxon-történet a könnyedebb fajtából. 4/5.

Robert Silverberg: A konglomeroidák fogadásán

At the Conglomeroid Cocktail Party. Novella, 1982. Baranyi Gyula fordítása. Pataki Tibor illusztrációi. A foetus-party egy pályázat, a résztvevők megtervezhetik, milyen alakzatot öltsön majd a magzat, ha megszületik, a győztes pedig eltölthet egy hónapot bármelyik, általa választott vendéggel. Csak egy szerelmes történet, ami azonban ijesztő természetességgel mutat be egy társadalmat, ahol a génsebészet (legalábbis az elit számára) olyan természetes, mint a a ruhadivat követése vagy akár diktálása. 4/5.

Henry Slesar: A doktor

After. Novella, 1960. Kaán Judit fordítása. Az atomháború után nincs kereslet a memóriafejlesztő tanfolyamokra. Bezzeg ha a felejtést gyorsítanák fel… 3/5.

ZENE

Sámathy Tamás: Hangok a jövőből

Intejú. Beszélgetés Patachich Ivánnal, a MAFILM zenei vezetőjével, a hazai elektronikus zene egyik nagy alakjával. Remek beszélgetés az elektronikus zene létrejöttéről, jelentősebb irányzatairól, a korai meghatározó művekről, a magyarországi helyzetről és persze a sci-fihez fűződő kapcsolatáról. Sokat tanultam belőle! 5/5.

Szentmihályi Szabó Péter: Challenger

Vers. “Áldozat vagytok, de túsz a győzelemnek. / Általatok hágunk majd egyre feljebb.” Úristen, ez is 1986-ban volt… Egyébként sajnos elég gyenge a vers. 2/5.

Theodore Sturgeon: Az ember, aki elveszítette a tengert

The Man Who Lost the Sea. Novella, 1959. Gálvölgyi Judit fordítása. Ámon László illusztrációi. Félig homokba temetett, védőruhás, sisakos férfi próbálja összeszedni a gondolatait, és rájönni, mit jelent a fénypont felette az égen, a lábnyomok mellette és a hideg, ami a szívéhez közeledik. Nehéz nem szpojlerezni, de mondjuk, a Gravitáció című film második feléhez hasonlítanám. Nagyszerű írás. 5/5.

Vlagyimir Szavcsenko: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú…

Жил-был мальчик. Novella, 1969. Földeák Iván fordítása. Merczel Péter illusztrációi. A sikeres moszkvai kiküldetésből hazainduló mérnök a reptérre menet vesz egy könyvet az utcai árustól – amikor olvasni kezdi, megdöbbenve veszi észre, hogy az őróla szól… Zseniális írás egy életközepi válságról, amelyben az önmagunkkal való szembenézést egy könyv (könyv? vagy mesterséges intelligencia?) teszi elkerülhetetlenné. Az abszolút ideillő alcím: “Mene, tekel, faresz / Írás egy palánkon”. De miért nem egy falon, ahogy eredetileg történt? Na mindegy; nálam ez most nagyon betalált, ha lehetne hatost adni egy írásra, megtenném. A végén a csavar is remek. 5/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Vissza a jövőbe

Kritika. A magyarországi megjelenés előtt álló Vissza a jövőbe (Back to the Future) című film bemutatása. Korrekt ismertető, de (a Galaktika történetében nem először) elmeséli gyakorlatilag a teljes cselekményt. Nehogy már valakit meglepetés érjen! Spielberg mint gyártásvezető… lol. 3/5.

Áprilisi filmbemutató: Szerelmi lázálom

Kritika. A Szerelmi lázálom (Fantasma d’amore) című film bemutatása. Kevesebb szpojler, mint az előző írásban, és áhítatos tisztelgés a kissé már kifakult sztárok (Marcello Mastroianni, Romy Schneider) előtt, de az ismertető jól van megírva, idézeteket is tartalmaz, és kedvcsinálónak sem utolsó. 4/5.

Filmhírek

Kritika. A közelmúltben megjelent sci-fi-, fantasy- és horrorfilmek rövid bemutatása. Elég jó a felhozatal, vannak itt később klasszikussá váló filmek: A Nightmare on Elm Street, Brazil, Mad Max Beyond Thunderdome, és persze gyengébb darabok is: Dreamscape, The Company of Wolves, Dreamscape, Death Warmed Up, The Titan Find (Creature), City Limits. 3/5.

Herbert W. Franke: Berry Winterstein története

Die Geschichte des Berry Winterstein. Novella, 1980. Weinbrenner Rudolf fordítása. Ámon László illusztrációi. A modern űrhajók szinte hang nélkül startolnak, és villámgyorsan, minimális energiafelhasználással eljutnak céjukig a világűrben – a repülés új módja Berry Wintersteinnek köszönhető, akiről csak egyetlen ember tudja, kicsoda is valójában… Tizenkettő egy tucat-történet egy magányos, zseniális tudósról, akinek egyetlen kapcsolata a külvilággal egy távoli ismerős, aki mit sem ért a lángész munkájából. 3/5.

Philip K. Dick: A halál útvesztője

A Maze of Death. Regényrészlet, 1970. Veres Mihály fordítása. Az útvesztőben bolyongó, két csapatra szakadt emberek újra összeakadnak – tragédia itt is, ott is, és ez még csak a kezdet… A regény jó, ez a részlet viszont nem igazán. A kiválasztott jelenet alig több, mint egyetlen nagy haláltusa, az áldozat ki-kihagyó értelme víziót lát és latin kísérőszöveget hall. Nem hozza meg az ember kedvét. 3/5.

Dévényi Tibor: A Földanya szava

Novella. A Bodrog III a fénysebesség kétszeresével távolodik a Földtől, a kapcsolat viszont az istennek se akar létrejönni – amikor pedig igen, akkor is minek… A szokásos Dévényi-humoreszk, néhol fantáziadús, néhol vicces, de eléggé súlytalan. 3/5.

Richard Wilson: A rokon

Kin. Novella, 1956. Kaán Judit fordítása. Eljött a gépek messiása, de vajon elérkezett-e az idő a forradalomra? Az autók nem veszik az üzenetet, a kiállított vadászgép és a nyomdagépek is süketnek bizonyulnak – na majd a Multivac! A legjobbak a feliratok, amiket a látogató gondosan rögzít, de nem ért: Kiárusítás, Egyirányú utca, Szeretem Tony Curtist! 3/5.

Lexikon

Földiesítés, génmanipuláció, galaktikus birodalmak. Három új, szokás szerint magas színvonalú könyvtippeket adó bejegyzés. A lexikon nem pont ilyen, de sebaj. 4/5.