Panasz, kesergés, sopánkodás árad a világból – még szerencse, hogy a Galaktika továbbra is egyik díj után kapja a másikat, szóval miért nem a sikerekről beszélünk inkább? – kérdezi a szerkesztőségi cikk.

Ez ismét egy vegyes lapszám, az ára továbbra is 28 forint. A külső borítón Zsigovics Iván grafikája futurisztikus repülő alkalmatosságban ülő Húsvét-szigeteki szobrokat ábrázol. Kéz alatt vettem ezt a számot, az eredeti tulajdonosnak annyira tetszett a kép, hogy ráfektetett egy papírt, és hegyes ceruzával jó erősen bevéste a kontúrokat – még most is látszanak a vájatok. A címlap belső oldalain Elliot Dold és Wiszt (helyesen Viszt) György egy-egy rajza látható.

A legnagyobb hír, hogy elindult az előző számban beharangozott Alfred Bester-regény, Az Arcnélküli Ember részekben való leközlése – ezzel még elleszünk egy darabig.

A lapszám írásai:

Alfred Bester: Az Arcnélküli Ember (első rész)

The Demolished Man. Regényrészlet, 1952. Zala Tamás fordítása. Ámon László illusztrációi. Ben Reich cégbirodalma egyre inkább lemarad D’Courtney kartelljével szemben, ő maga pedig rémálmoktól szenved, amelyekben folyton felbukkan egy titokzatos Arcnélküli Ember – amikor úgy érzi, már nem bírja tovább, elhatározza, hogy egy gondolatolvasó segítségével megöli vetélytársát… Jól felépített világ, az intézményesített gondolatolvasás kifejezetten érdekes ötlet. Gyorsan pörgő cselekmény, és egy Jockey Ewing-szerűen komplex főszereplő – jól indul a regény! 5/5.

MŰHELY

Isaac Asimov: Science Fiction és társadalom

Science Fiction and Society. Tanulmány, 1974. Nagy Péter fordítása. Milyen társadalmi folyamatok hívták életre a sci-fit, és hogy vált a műfaj az egyre újabb változások krónikásává, sőt, előrejelzőjévé? És ami még fontosabb: fenntarthatja-e ezt a szerepét, szükség van-e és lesz-e rá a jövőben? Alaposan végiggondolt és meggyőzően előadott vélemény. 5/5.

Szántó György Tibor: A science fiction Kínában

Tanulmány. A műfaj áttekintése a 20. század elejétől a nyolcvanas évekig. Érdekes és tanulságos, különösen a regény és novella definíciója, a helyi sajátosságok és nemzetközi trendek összevetése, és a “kulturális forradalom” elképesztően destruktív szerepének bemutatása. És hol vagyunk még Cixin Liutól! 4/5.

Rigó Béla: Búcsú a Baross-lapoktól

A nagy vitát kiváltó ál-képeslapok ügyét lezáró szerkesztőségi cikk. A harmadik lapszámban veszik elő ezt a témát, pedig fölösleges rajta tovább rugózni, már az eredeti megjelenésnél is látszott, mennyire művi és gagyi minden kép. 2/5.

Herbert W. Franke: A tojás

Das Ei. Novella, 1960. Weinbrenner Rudolf fordítása. Vass Mihály illusztrációi. A küldetés világos: a “tojást” a megfelelő sugárzásnak kitenni – minden más elhanyagolható. Végre egy szuper Franke-novella, megállná a helyét a Támadás egy idegen bolygóról (The Invaders) egyik epizódjaként is – persze ott David Vincent akadályozná meg, hogy a tojásból kitörjön az a valami. 5/5.

John Wyndham: Ideje megpihenni

Time to Rest. Novella, 1949. Baranyi Gyula fordítása. Zórád Ernő illusztrációi. Alig indult el az űrhajó a Marsra, a Föld váratlanul és megmagyarázhatatlanul megsemmisült, és Bert, akárcsak a többi ember, a vörös bolygón ragadt – beilleszkedhetne az őslakók világába, de egyelőre minden erejével ellenáll. Rengeteg kérdésem lenne, de inkább felfüggesztem a hitetlenkedést, mert ez egy gyönyörű történet az egyéni döntések és az elfogadás fontosságáról. Regénnyé lehetne bővíteni. 5/5.

James Gunn: Etetési idő

Feeding Time. Novella, 1955. Gálvölgyi Judit fordítása. A pszichiáter természetesen egy szót sem hitt el Angela történetéből a szörnyről, aki húsra vágyik – pedig a doktor már a tizenhetedik volt a sorban… Tetszenek az olyan sztorik, amelyekben a főszereplő csak tudatlan eszköz valami gonosz erő kezében, és közben végig ártatlannak gondolja magát. Stephen King biztosan olvasta ezt az írást. 4/5.

Sámathy Tamás: A daloló ultracentrifuga

Novella. Ámon László illusztrációi. A Pepita-völgyben működő, de már elavulófélben lévő grófográf félig beprogramozott utódjának kalandjai. Az igaz szerelmet kereső robotkirályfi története sok-sok szóviccel, némelyik jól kidolgozott, mások inkább gólyatábor-szintűek, de talán túl szigorú vagyok. 3/5.

V. Nagy Zsuzsanna: A kövület

Novella. A felderítők tizenöt évig repültek közel fénysebességgel, mire elérték a célpontul kijelölt bolygót – egyszer csak újabb, legénység nélküli űrhajó érkezik, és némi vizsgálódás után ismerősnek tűnő táblát szúr le a bolygó talajába… Mekkora kupleráj lehet a küldetéseket koordináló hivatalban! Érdekes kezdés, de tovább is lehetett volna folytatni a cselekményt. 3/5.

KÖNYVEKRŐL

Dani Tivadar: Bandaharcok orbitális pályán

Kritika. Dieter König Betondschungel című könyvének bemutatása. Bandákba szerveződött fiatalok drogot és pornót árulnak, egymással küzdenek a területek felosztásáért, az őket irányító, háttérben maradó vezetők pedig az így szerzett pénzt nagyszabású ingatlanprojektekbe fektetik – a kritika szerint “a cselekmény valamely nyugati országban játszódik napjainkban. König csupán annyit tett, hogy időben némelyest a jövő felé tolta el” a sztorit. Szokás szerint túl sokat megtudunk a történetből, így kevesebb az esélye, hogy elolvassuk a könyvet, de úgysem jelent meg Magyarországon, úgyhogy mindegy is. 3/5.

Dani Tivadar: Élet a halálon

Kritika. Uwe Anton és Thomas Ziegler Erdstadt című könyvének bemutatása. Egy atomkatasztrófa után vagyunk, a felszín a végletekig szennyezett, a föld alatt élő, elgépiesedett és szigorúan kontrollált társadalom tagjai nem sok örömöt lelnek mindennapjaikban. A sorsuk ellen lázadókat “negálják”, ezt akarja elkerülni a főszereplő, aki eljut a Föld egy élhetőbb részére, és beáll a nukleáris hulladék semlegesítésén dolgozók közé. Jónak tűnik. 4/5.

Damokos Katalin: Emberek és calibánok

Kritika. C.J. Cherryh Forty Thousand in Gehenna című könyvének bemutatása. Bár a leírás szerint C.J. Cherryh (Caroly Janice, azaz írónő) inkább a “kard és varázslat” témakörben alkot, itt értékelt regénye igazi sci-fi. Két rivális (emberi) bolygószövetség szeretne támaszpontot kiépíteni a Gyehenna bolygón, céljuk pozíciószerzés a másikkal szemben, és nem különösebben érdekli őket, hogy már van ott értelmes (bár nem földi) élet. A több évszázadot átölelő cselekményben folyamatosan változik a három oldal közötti viszony, míg végül kialakul egy új, működőképes felállás. Tetszik, meg kéne néznem a könyvet. 4/5.

Kuczka Péter: “Csináld magad” sci-fi

Kritika. A lapozgatós játékkönyvek formátumának bemutatása. Ian Livingstone és Steve Jackson 1981-ben írták meg első lapozgatós játékkönyvüket, a “The Warlock of Firetop Mountain”-t (magyarul 1989-ben jelent meg “A tűzhegy  varázslója” címen), és ezzel valóságos mozgalmat indítottak. Kuczka 1986-ban csodálkozott rá a jelenségre, és itt olvasható kritikájában korrektül leírta jellegzetességeit (a cselekményt előre elkészített elemekből ugyan, de az olvasó maga alakítja a döntéseivel), értékeit (interaktivitás és bevonódás) és hiányossságait (ez azért nem “igazi” irodalom). Jól látta a számítógépek teremtette lehetőségeket is. 4/5.

Gene Wolfe: Doktor Halál szigete és más történetek

The Island of Doctor Death and Other Stories. Novella, 1970. F. Nagy Piroska fordítása. Eszik Alajos illusztrációi. Tackie elvált anyjával él egy kis sziget névtelen falujában – érzi, hogy nincs minden rendben körülötte, de nem érti, ami történik, úgyhogy inkább Ransom kapitányról és Doktor Halálról olvas, amíg fejében összekeveredik a sztori és az élet… Legfeljebb a Dr. Moreau szigete-áthallás miatt lehetne sci-finek nevezni, de ez egy mélyen emberi, jól ábrázolt karaktereket bemutató novella egy nagyszerű író tollából. 5/5.

Tóth Pál: Zápor

Novella. A zápor villámgyorsan végigvert az utcán, de pár perc múlva el is párolgott a víz, csak egyetlen csepp maradt az egyik ablakpárkányon – és most megmozdul… Rövid, de elég ijesztő horrorsztori, az eleje hasonlít A testrablók támadása 1978-as feldolgozásához Donald Sutherlandddal. 4/5.

Zenna Henderson: Minden testnek útja

Food to All Flesh. Novella, 1953. F. Nagy Piroska fordítása. Németh Lajos illusztrációi. Manuel atya az első ember, aki az idegen űrhajóval leszálló, egyébként rendkívül éhes földönkívüli lénnyel találkozik – úgy tűnik, semmi sem ízlik neki, amivel a pap megkínálja, ami végül mégis, az viszont elég vérfagyasztó jövőt vetít előre… Jó kis sztori, nagyon tetszik az eredetileg kiszámíthatónak tűnő befejezés utolsó csavarja, és az is, hogy marad némi kétértelműség: vajon visszajönnek? 4/5.

FILM, TV, VIDEÓ

Kóczián János: Szexmisszió

Kritika. A Szexmisszió című film bemutatása. Végre egy filmismertető, ami nem lövi le az összes poént! Ráadásul érdekes információkat tartalmaz a film előtörténetéről, és pár jó  mondatot a rendezőtől is. Maga a film nálunk is nagy sikert ért el, ebben biztos közrejátszott, hogy a moziplakáton ez állt: “Humor, kaland, sok női mell”. Így a rendszerváltás után már azt is le lehetne róla írni, hogy bemutatja, milyen választások álltak a lengyel értelmiség előtt a Jaruzelski-rezsimben. 4/5.

Gáspár András: Gyémántpiramis

Kritika. A Gyémántpiramis című tévéfilm bemutatása. Rajnai András, az extrém nagyítások és a korai bluebox technika szerelmese a Pirx kalandjai (1973) után belekezdett a Televíziós mesék felnőtteknek című sorozatba, ahol számos fantasy és sci-fi történetből készített tévéfilmet – nagyrészt átalakított vagy saját fejlesztésű audiovizuális eszközökkel és ötletes, de gagyi miniatűrökkel. A Gyémántpiramis egy gyenge sztorira épülő sci-fi film a blueboxban szenvedő színészekkel és (például a szintén 1986-os Szárnyas fejvadászhoz képest) megmosolyogtatóan amatőr trükkökkel. A kritikából kiderül, hogy Rajnaiék egy kanadai cég, a SEFER low-end, low-cost filmkészítési eszközeinek és technikájának “bétatesztelőiként” csinálták meg a filmet – hát nem lett siker. 4/5.

Ian Watson: És most itt ülök rajta

Sitting on a Starwood Stool. Novella, 1974. Gálvölgyi Judit fordítása. Ruszev Dimitrov Roszen illusztrációi. A csillagfa gyógyít, megvilágosít, megfiatalít, de mert egy üstököspályán közlekedő bolygóról származik, csak kevés ember, például a yakuza főnöke tehet rá szert – és pont az övét szeretné megszerezni egy tolvaj… Jó a történet, érdekes a csillagfa koncepciója, durva a befejezés, nagyszerűek a fametszetre emlékeztető illusztrációk. Ian Watson eddig nem volt a radaromon, érdemes utánanézni, miket írt még. 4/5.

Dévényi Tibor: ZooMaster-S-100

Novella. Hegedűs István illusztrációi. Az ünnepelt színházi szerző fél éve írói blokktól szenved, pedig új darabot kéne írnia, mert pénze elfogyott – s ekkor meglát egy ötletadó és cikkfogalmazó gépről szóló hirdetést… A sztori inkább hármas, a nevek (pl. Vizslaci, Sakálmán, Vidrachel, Gerlea, Rókarcsi) viszont viccesek, feltűnik a Ha én egyszer kinyitom a számat-motívum – de a legfontosabb, hogy ha ezt ma írná meg valaki, akkor adná magát egy rosszul betanított ChatGPT használata. 4/5.

Mack Reynolds: Az ördög munkát talál

The Devil Finds Work. Novella, 1950. Gálvölgyi Judit fordítása. A költő azt szeretné, hogy a verseit minden fül hallja, és Mefisztó tud is ebben segíteni, miután leszerződtek – még ha nem is pontosan úgy, ahogy azt a költő elképzelte. Semmi köze a sci-fihez, de egy szellemes kis írás, és a főszereplő végzete kevésbé kellemetlen, mint a Szabó István-film “hőséé”. 3/5.

Rachel Pollack: Otthonunk a Fa

Tree House. Novella, 1984. Hargitai Károly fordítása. Viszt György illusztrációi. A lány elhagyta a férfit, hogy az űrben keringő, üstökösbe ágyazott gyökerű, hatalmas Fában élje le az életét – a férfi utánamegy, hogy valahogy visszahozza… Érdekes koncepció ez a Fa, és tetszik annak a kérdésnek a boncolgatása, hogy mit jelenett az ember spirituális fejlődése szempontjából, hogy kiléptünk a világűrbe. 4/5.

Theodore R. Cogswell: Forduljon az Ö.R.D.Ö.G.-höz

Deal with the D.E.V.I.L.. Novella, 1981. Gálvölgyi Judit fordítása. Eddie Faust elégedetlen az apjával, szeretne visszamenni az időben, és maga állna őse helyébe, hogy kétszer olyan okos lehessen – ebben a saját Beszélő Zsebszámítógépe nem tud segíteni, de ismer egy másik gépet, ami talán igen… És mit kér érte? “A szokásost, Mr. Faust. Csak a szokásost.” Kis játék az időparadoxonnal, de nem különösebben érdekes a dolog. Nyilván nem baj, ha valaki tudja, ki volt az a Faust. 3/5.

Szerkesztői üzenetek

Válaszok az első négy lapszám kiadása óta összegyűlt olvasói levelekre. “Dolgozik a szerkesztőség.” Az ilyenkor szokásos üzenetek sorjáznak itt: nyugi, jó lesz az új formátum, tudjuk, hogy gyengébb minőségű a papír, de erre telik, és így tovább. Két érdekes adat: az eredeti antológiasorozat (Galaktika 1-60) idején a lapszámok átfutási ideje két év (!!!) volt, míg a folyóirat esetében “mindössze” két hónap. Így már van értelme például híreket közölni. 3/5.