Óvatosan megkockáztatom: ez nem vegyes, hanem tematikus szám! A novellák nagyobbik része a világvégéről szól, az apropó az ebben az évben “esedékes” Halley-üstökös.

Kuczka Péter szerkesztőségi felvezetőjében arról ír, hogy továbbra is óriási a hazai könyvkiadás restanciája a világ sci-fi irodalmának klasszikusai terén, úgyhogy a Galaktikában folytatásos formában regényeket fognak közölni, az elsőt már ki is választották: Alfred Bester Az arcnélküli ember című műve lesz az. Persze még nem ebben a számban… Ez a törekvés aztán majd az “új” Galaktika XL változatában teljesedik ki.

Már a korábbi számban is megfigyelhető volt, ebben azonban még szembetűnőbb, hogy több (szám szerint öt) keretes írást közöl a lap: most éppen egy komoly cikket a gyermekirodalomról, egy karcolatot az ún. Baross-lapokról, Trethon Judit ismertetőjét saját bibliográfiájáról, valamint beszámolót (ismétlő jelleggel) két eseményről: a VI. HungaroConról és az Európai SF Társaság tavalyi kongresszusáról.

A címlapot ezúttal Varga Pál illusztrálta, a színes (egyszínű :-)) belső címlapokat Julian S. Krupa és Ámon lászló rajza díszíti. Az egyes írásokhoz tartozó grafikák alkotóit külön feltüntettük.

A 24. oldalon “egy amerikai rajzoló rémes álma” látható Aller Képes Családi Lapjának (ez a dán Illustreret Familie-Journal) egy 1928-as számából. A kép düledező házak és bombatölcsérek között kúszó, lerongyolódott embereket ábrázol, alatta a szöveg: “Mi lesz, ha valakinek végre sikerül felszabadítania az atomenergiát?” A szemközti oldalra egy 1945. augusztus 6-án Hirosimáról készült fotót tett a figyelmes képszerkesztő, ezzel a szöveggel: “Sajnos sikerült.”

A kiadvány ára továbbra is 28 forint.

A lapszám írásai:

Richard Wilson: A Carson-effektus

The Carson Effect. Novella, 1984. Gálvölgyi Judit fordítása. Tábori Csaba illusztrációi. A rabló tízezer helyett negyedmillió dollárt kap a bankban, a kisfiú egy dollárért csodálatos aranyláncot a Tiffany’sban, az amerikai elnök lemond esélytelen alelnöke javára – mi okozza ezeket a váratlan eseményeket? Jó ideig nincs meg a válasz, és az egészet bonyolítja a túlságosan korrekt újságíró kerettörténete. Ügyesen megírt novella! 4/5.

Dévényi Tibor: Műsorváltozás

Novella. A Központi Nagy Komputer előrejelzése szerint július 13-án délelőtt 10 órakor vége lesz a világnak, de egy kis esély van arra, hogy mégsem – hogy alakul a tévéműsor az egyik és a másik esetben? Úgy zseniális, ahogy van, és azok számára, akik ma még emlékeznek arra, amikor csak két tévécsatorna volt, még viccesebb, mint 1986-ban lehetett. Szuper a grafikai kivitelezés, jók a műsorcímek és alcímek, főként a körkapcsolás a végén. De a csúcs: a Helia D üstökös! 🙂 5/5.

D. Németh István: Világnemzés

Novella. Németh Lajos illusztrációi. Szerencse, hogy az üstökös elhúzott a Föld mellett, és a Napba csapódott, most már csak meg kell várni, amíg a csillagunk elemészti. De mi van, ha nem? A meddő fogadósnő és a mankóra támaszkodó vándortetováló alulnézetéből bemutatott világvége-sztori valószínűtlen, de nagyon ijesztő. 4/5.

V. Nagy Zsuzsanna

AZ után. Novella. Egy villanás, ennyi az egész, de a család az család, együtt kell maradniuk. Milyen formában? Szellemként? Gondolatként? Itt, vagy a túlvilágon? És miért egy fához sietnek? Mert annak mélyen vannak a gyökerei, és egyszer talán még kihajt? Egyéni stílusú írás, remek felnőttrajzfilm-alapanyag. 4/5.

Herbert W. Franke: Csapás és ellencsapás

Schlag und Gegenschlag. Novella, 1958. Weinbrenner Rudolf fordítása. Vass Mihály illusztrációi. Az űrhajósok véletlenszerűen választották ki a két település egyikét, de ereszkedés közben aktiváltak egy jelzőrendszert, ezt egy automata folyamat a másik város támadásaként értelmezte, és azonnal ellencsapást indított, amire nem késett sokáig a válasz… Biológiai fegyverre nukleáris fegyver a válasz, pedig az egésznek évezredek óta semmi értelme… Franke nagyon optimista volt az automatikus rendszerek időállóságával kapcsolatban. 3/5.

Arthur C. Clarke: Az elfelejtett ellenség

The Forgotten Enemy. Novella, 1948. Pogány Katalin fordítása. Viszt György illusztrációi. A kozmikus porfelhő hosszú évek óta elzárja a Nap melegét a Földtől, az északi félteke szinte lakatlan, Londonban csak egy magányos egyetemi professzor dacol a hideggel – de vajon mi az a morajló zaj, amit északról hall? The Day After Tomorrow, anyone? Persze eléggé eltér a két sztori, inkább csak a hangulat meg a hideg köti össze őket. Viszont (újra?) megtanultam, mi az a Heaviside-réteg. De a “polar bear” nem sarki, hanem jegesmedve. 3/5.

Nemere István: A remekmű

Novella. Németh Lajos illusztrációi. Buenos Aires bombázása nagyszerűen sikerült, a videósok mindent felvettek, most jöhet Kairó, aztán Róma. Kicsit mesterkélt, de jót tesz neki a két csavar: a kiszámítható és a váratlan. 4/5.

Clark Ashton Smith: Szörnyek jövője

Monsters in the Night. Novella, 1954. Gálvölgyi Judit fordítása. Nehéz a kortárs farkasember élete, nagyon oda kell figyelnie a leendő áldozat kiválasztásakor. Nagyszerűen felépített kis írás, jók az apró részletek, például a bosszúság, hogy a túl gyors átalakulás során nincs elég idő levenni az összes ruhát, tetszik a poén is. Simán ötöst adtam volna, ha a XXI. század helyett nem XI. kerül a szövegbe. 4/5.

KÖNYVEKRŐL

Hargitay Károly: A túlélés lehetőségei

Kritika. Fred Hoyle Ice című könyvének bemutatása. Az 1981-es ismeretterjesztő mű pontos címe: Ice, the ultimate Human Catastrophe. Átjön a dicséret, bár a könyv nem mentes a hibától. Elég nehéz például elképzelni, hogyan tárolhatnánk a Nap hőjét az óceánokban anélkül, hogy azok felmelegedése hatással legyen a vizek élővilágára. És valószínűleg a mai áramlási rendszert is agyoncsapná – persze én nem vagyok klímaszakértő. 3/5.

Dani Tivadar: A futurológus regénye

Kritika. Ernst von Khuon Helium című regényének bemutatása. Az 1947-es mű a hidrogénbomba feltalálását “jósolja meg” (1951-ben folytatták le az első tesztet). Von Khuon viszonylagos pontossággal előre jelezte az első “emberes” űrrepülést és más technikai frontáttöréseket, talán ezért hivatkozik futurológusként rá az írás. Ami rossz szokás szerint teljesen elszpojlerezi a cselekményt (igaz, a könyvet nem adták ki magyarul). 3/5.

Hargitay Károly: Asimov a Halley-üstökösről

Kritika. Isaac Asimov Asimov’s Guide to Halley’s Comet című könyvének bemutatása. Az 1985-ös, tehát teljesen naprakész mű (ahogy egyébként a Galaktika-lapszám nagy része is) az üstökös 1986-os visszatérése “tiszteletére” íródott. Asimov, a nagy tudományos ismeretterjesztő itt sem hazudtolta meg önmagát, roppant érdekes és olvasmányos kis kötetet állított össze (116 oldal az egész). Ezt szemlézi korrektül a magyar szerző. 4/5.

Várkonyi Tibor: Kozmogónia vagy szárnyaló képzelet?

Kritika. Peter Atkins The Creation című könyvének bemutatása. Az 1981-es mű a vegyészprofesszor és író Atkins egyik első népszerű tudományos írása. A világ legalapvetőbb kérdéseiről szól egészen újszerű módon. Ami a megjelenést illeti, az egyik oldalon mindig a szerző saját véleménye olvasható, a vele szemben lévő oldalon pedig azok a tudományos elméletek és tények, amelyekre véleményét alapozza. Ami pedig a megközelítésmódot, azt Atkins bírálói egyszerűen “tudományos hittannak” nevezik, amivel arra utalnak, hogy át-átlép a képzelet birodalmába. Számos idézet is szerepel az ismertetésben – nekem teljesen megjött a kedvem a könyvhöz!

Mit olvassunk 1986-ban?

Kritika. A Móra Könyvkiadó 1986-ban megjelenő sci-fi témájú kiadványainak ismertetése. A cím alapján mást vártam, de végülis egy sima reklámot kaptam. A felhozatal egyébként nem rossz: Asimov, Lőrincz L. László, Philip K. Dick egy-egy műve, sőt, az Utazás Plutóniába is ott van a sorban. 3/5.

Isaac Asimov: A Daloló Harang

The Singing Bell. Novella, 1955. Fencsik Flóra fordítása. Zórád Ernő illusztrációi. A holdbéli Daloló Harangok mindent megérnek – de még értékesebb, ha egy rendőröket dühítően tökéletes bűntény révén tesz rájuk szert az ember. Persze minél elbizakodottabb egy bűnöző, annál nagyobb a kockázat, hogy valamit mégis figyelmen kívül hagy. Columbo az űrkorszakban? Asimov szeretett és tudott is bűnügyi sztorikat írni – ez se rossz. 4/5.

Pap Viola: Rendhagyó vadászat

Novella. Viszt György illusztrációi. Elejtették azt a csodálatos szarvasbikát, de az ünőt elszalasztották, és a rákövetkező évben egyetlen napon meghalt tizennégy vadász – nem csoda, hogy őhercegsége némi aggodalommal indul idén az erdőbe. Természetfeletti horror, a visszafogottabb fajtából. Rövid, de nem is kell hosszabb. Jó forgatókönyv-alapanyag lehetett volna a Twilight Zone-ba. 4/5.

C.J. Cherryh: Kasszandra

Cassandra. Novella, 1978. F. Nagy Piroska fordítása. Zórád Ernő illusztrációi. A nő már megtanult együtt élni a katasztrófa folyamatosan ismétlődő szellemképeivel, de most itt egy férfi, aki úgy viselkedik, mintha mindez meg sem történt volna… De a sorsát ő sem kerülheti el. Remek, feminin (nem feminista) és költői novella. Nomen est omen. 5/5.

Will Stanton: Barney

Barney. Novella, 1951. Gálvölgyi Judit fordítása. Tábori Csaba illusztrációi. A tudós és egyre intelligensebbé váló tesztpatkánya egyedül maradtak a mindentől elzárt szigeten – lehet, hogy szüneteltetni kellene a kísérletet? Gonosz egy anti-Algernon sztori, annyi biztos! Kiszámítható, de nagyon jó a poén. Kicsit igénytelen Gálvölgyi Judit fordítása, nem is értem. 4/5.

Damon Knight: Így ér véget a világ

Not with a Bang. Novella, 1950. Gálvölgyi Judit fordítása. Zórád Ernő illusztrációi. A világnak annyi, csak egy férfi meg egy nő maradt életben, utóbbi azonban az istennek sem akarja elérteni a célzást, hogy biztosítaniuk kellene az emberiség túlélését – vagy legalábbis túlságosan régimódi és jólnevelt a nemek közötti kezdeményezéshez. A férfivécé ajtaját például egészen biztosan nem fogja kinyitni. Egyszerre vicces és elszomorító a sztori, jók, bár eléggé elszomorítóak a karakterek. Az eredeti cím egy T.S. Eliot-versből származik: “This is the way the world ends / Not with a bang but a whimper.” 5/5.

Weinbrenner Rudolf: Siva éjsötét torka

Novella. Ruszev Dimitrov Roszen illusztrációi. Két indiai mutatványos gondolatkivetítéseket mutat egy New York-i éjszakai lokál közönségének – annyira élethűeket, hogy azok a hadsereg figyelmét is felkeltik… Jól felépített történet, ügyesen tartja fenn a feszültséget, és a végkifejlet is ütős, kár, hogy teljes mértékben hibásan írja le a létrehozott fizikai jelenséget. Van egy pár érdekes szó is. Mi lehet mi az a “projiciál”? És a “passzionátus”? Persze kitalálható, de azért nem megoldhatatlan feladat egy fordítóként is működő szerzőnek. 4/5.

MŰHELY

Ponori Thewrewk Aurél: Itt a Halley!

Tanulmány. A Halley-üstökös a történetírásban – egy részletes, tudományos igényű áttekintés. Jól öszeszedett, remekül illusztrált anyag, sok érdekességgel (én például valószínűleg tudtam, de mára elfelejtettem, hogy a Carter-kormányzat 1981-ben lefújta az USA Halley-küldetését, így maradt a VeGa). Egy kis időutazással milyen jól kiegészíthette volna a cikket a Csurimov-Geraszimenko üstökösre történt leszállás leírása! 5/5.

Várkonyi Tibor: Az igazi világvége

Tanulmány. Milyen esélyei vannak az életnek egy folyamatosan táguló, illetve egy, a tágulás után önmagába visszazuhanó (és esetleg ciklikusan újrakezdődő) világegyetemben? Értelmes alapvetésekre támaszkodó, jól végiggondolt anyag – ettől még nyilván ködszurkálás, de a jobbik fajtából. Viccesek a kézzel rajzolt grafikonok a szabványbetűkkel. 4/5.

Sámathy Tamás: Csomópontban

Novella. Ámon László illusztrációi. Hét út indul a Csomópontból, egy évtized oda-vissza megjárni mindegyiket – vajon melyik vezet a célig? Nem különösebben sikeres allegória. 3/5.

Roald Dahl: Genezis és katasztrófa: Igaz történet

Genesis and Catastrophe: A True Story. Novella, 1959. Gálvölgyi Judit fordítása. Visnyei Ilona illusztrációi. Az orvos derűsen bizonygatja, hogy a most született kisbabával minden rendben, az anya mégsem meri elhinni, mert három gyereke halt meg az elmúlt tizennyolc hónapban – de aztán óvatosan reménykedni kezd, hogy a kis Adolffal minden rendben lesz… Mi itt a poén? Hogy bárcsak ő sem maradt volna életben? Roald Dahltól ennél sokkal jobb novellákat szoktam meg. 3/5.

Robert T. Kurosaka: Aki tudja, tegye!

Those Wo Can, Do. Novella, 1965. Gálvölgyi Judit fordítása. Mi értelme teljesen elvont elméleteket tanulni az egyetemen, amikor másiképp is a társadalom hasznos tagjává lehetünk – vagy legalább kihasználhatjuk egy speciális adottságunkat? Remekbe szabott, rövid, de kerek írás. Jár az ötös a szuper fordulatért! 5/5.

Damon Knight: A Guberáló

Beachcomber. Novella, 1952. Békés András fordítása. Viszt György illusztrációi. Olyan tökéletes, mint az ember lehet hárommillió év fejlődés után, de végtelenül szomorú – és egyre csak a kavicsokat nézegeti a Gamma Tauri IV csodálatos tengerpartján. Remekül kidolgozott írás, jók a mellékszereplők, de a lényeg a tragikus történet. Egy fontos motívuma visszaköszön a Men in Blackben. 5/5.

FILM, TV. VIDEÓ

Kóczián János: Mit láthatunk 1986-ban?

Kritika. Az év során Magyarországon bemutatni tervezett sci-fi- és fantasy-filmek rövid áttekintése. A láthatatlan ember (szovjet változat), Földrengés, Támadás a Krull bolygó ellen, Indiana Jones és a végzet temploma, Szerelmi lázálom, Zelig, Mary Poppins, Popeye, Végtelen történet – nem rossz felhozatal. A leírások rövidek, tényszerűek, önmagukban kevésbé hoznak lázba, de ezt megteszik a címek. 3/5.

Filmhírek

Kritika. Néhány további, hazai bemutatódátummal még nem rendelkező sorozat és film ismertetése. Defenders of the Earth, Terrahawks, Cocoon, The Last Starfighter – ez a lista még jobb! Csaknem negyven év telt el a lapszám megjelenése óta, mégis a közelmúltnak érződik néha. 4/5.

Hülyeség nem akadály

Kritika. A Xantus János rendezte, Lukáts Andort, Jadwiga Jankowskát, Koltai Róbertet, Csákányi Esztert, Máté Gábort, Jan Nowickit felvonultató, de a közönséget megosztó film bemutatása. “A dipólusos agyú ember” alcímű alkotás csak nagy jóindulattal nevezhető sci-finek, mindenesetre eléggé egyedi elem az 1986-os év knálatában. A kritika szokás szerint főként a cselekményre fókuszál, és túl sokat mond el belőle. 3/5.

James Tiptree, Jr.: A halott zátonyon túl

Beyond the Dead Reef. Novella, 1983. F. Nagy Piroska fordítása. Zórád Ernő illusztrációi. A környezetszennyezés által egyre inkább tönkretett zátony egy szakaszán még érintetlen a tengerfenék és az élővilág, de a határt könnyű eltéveszteni… Érdekes környezettanulmányon és karaktereken át vezet az út az öko-sci-fibe forduló történet csúcspontjáig – nagyon jól megírt novella ez, ráadásul egész friss. 4/5.

LEXIKON

Bűn és büntetés, csillaghajók, devolúció: újabb (némiképpen önkényesen válogatott) témák a sci-fi világából. És a szavakhoz szokás szerint remek ízléssel társított, változatos alkotások ismert és ismeretlen szerzőktől. 4/5.